Edinburger – A Vörös Postakocsi Online

You Are Here: Home » Gyalog-galopp » Edinburger

4.

Posted by: Szécsi Noémi Posted date: augusztus 27, 2012 | comment : 0

Vannak iparvárosok, és vannak fürdővárosok. Edinburgh viszont az irodalom városa. Innen ír tárcákat Szécsi Noémi május és június folyamán ...

Posted by: Szécsi Noémi Posted date: július 23, 2012 | comment : 0

Vannak iparvárosok, és vannak fürdővárosok. Edinburgh viszont az irodalom városa. Innen ír tárcákat Szécsi Noémi május és június folyamán. ...

Posted by: Szécsi Noémi Posted date: június 22, 2012 | comment : 0

Vannak iparvárosok, és vannak fürdővárosok. Edinburgh viszont az irodalom városa. Innen ír tárcákat Szécsi Noémi május és június folyamán. ...

Posted by: Szécsi Noémi Posted date: május 21, 2012 | comment : 0

Vannak iparvárosok, és vannak fürdővárosok. Edinburgh viszont az irodalom városa. Innen ír tárcákat Szécsi Noémi május és június folyamán. ...

Beretvás Gábor: A tű fokán
“Hol is kezdjem? Az első kérdés, ami kihabzik a moziból kirontó kritikus száján, hogy volt-e különösebb mondanivalója Danny Boyle-nak azon kívül, hogy összetrombitálta a karrierjét megalapozó színészeket egy közös kaszálás erejéig. Nem hiszem. Mondjuk – zsörtölődöm tovább legyintve – a rendező abban az egyben biztos lehetett, hogy a történet első része már önmagában is be fogja csalogatni a kilencvenes években szocializálódott közönséget, sőt, még a többieket is. ” – Beretvás Gábor kritikája a Trainspotting 2-rőé.
Beretvás Gábor: Magyarország, nulla év – az 1945 című filmről
“De ne feledjük, a történet nem egy szokványos holokauszt-történet. A film készítőinek már eleve a megközelítési pontjuk sem esett a szokványosság csapdájába. Talán ez is a film legfőbb erénye. Ott folytatódik, ahol az eddigi történetek véget érnek. Feszélyező kérdései azok, amiket eddig sose tettünk fel magunknak, nemhogy válaszoltunk volna rájuk. Mi történik a háború túlélése után? Mi történik 1945-ben?” – Beretvás Gábor írása az 1945 című filmről.

Kováts Dénes: Hiszek az eleve elrendeltségben – beszélgetés Jenei Judit színművésznővel
“Szeretem az ilyenfajta kihívásokat, hogy olyan karakterekbe helyezhessem magam, aki nem én vagyok. A félreérthető fiatalos külsőm és a mély hangom kontrasztot képez. Ha meglátnak, azt gondolják, csilingelő hangom van, de a személyiségem inkább olyan, amilyen a hangom, nem pedig mint a külsőm.” – A Zsöllyében Kováts Dénes Jenei Judit színművésznővel beszélget.
Kováts Dénes: A színházat kivéve semmiben nem vagyok fanatikus — beszélgetés Tóth Zolka színművésszel
“Ez az egyetlen színház Szabolcs-Szatmár-Beregben, ezért itt a musicaltől az operettig, a tragédiától a bohózatig mindenfélét kell játszani. Sok néző vélekedik úgy, hogy rengeteg nyűg van az életében, így ha beül a színházba, azt várja, hogy varázsolják el. Szerintem azonban a Három nővérrel vagy az Alhangyával is ki lehet kapcsolódni. Nem feltétlenül a kommersz szórakoztatás a színház célja”- A Zsöllyében Kováts Dénes Tóth Zolka színművésszel beszélget.

Antal Anikó Zsuzsanna: Fotoszín
Antal Anikó Zsuzsanna fotója Weöres-idézetre.
Szalay László Pál: Böjti csiga
“Fejtsük le a görcsbe rándult öklünket a sebváltóról, ami a következő fokozatot keresi. Tegyük üresbe a járgányt. Hagyjuk a motort, a kenőanyagokat, a fogaskerekeket, a láncszemeket lehűlni. Mi is engedjünk a figyelmünk állandó koncentráltságán. Mentsük fel az axonjainkat és dendritjeinket. Fogjuk vissza a magas fordulatszámot biztosító kávét, energiaitalt és amfetamint. Bátran hunyjuk le a szemünket. Kezdjük azzal, hogy „aki sokat alszik, keveset él” axiómát hatástalanítjuk.” – Szalay László Pál böjti tárcája.

Szalay László Pál: Hol vagy…?
“Feledéssel kezdeni egy évet. Nem lendülettel, hanem erős fékezéssel, hogy megtartsuk magunkat a szédülettől. Nem a megnyíló lehetőségek páratlan száma kápráztat el, hanem a megcsonkított családfa taszít bizonytalanságba. ” – Szalay László Pál tárcája nemzeti gyászunk kapcsán.
Drótos Richárd: Tudta?
“Tiszta sor, hogy a menekülteket egyszerű „illegális határátlépőként” vagy korábban csupán „gazdasági migránsként” stigmatizáló propagandakommunikáció és az a fajta hamis de- és rekontextualizálás, amely az Iszlám Állam horrorja elől kétségbeesetten menedéket és biztonságos életlehetőségeket kereső embereket kivétel nélkül az európai nőkkel erőszakoskodó és/vagy az iszlamista terrorizmus potenciális exportőreiként beállítva, hamis konnotációkat sugallva gyűlöletet szít. ” – Drótos Richárd gondolatai a közelgő népszavazáshoz kapcsolódó plakátkampány kapcsán.

Vajda Mihály: Nagyregények – jegyzet
“’56 januárjában vagy februárjában lehetett, amikor valaki beszámolt egy ismerősömnek egy a Szovjetúnióból, a lágerből hazatért volt fogoly tapasztalatairól. Nem csak az döbbentett meg, amit elmesélt, hanem hogy hirtelen felbukkant valaki a semmiből – mondom, nem személyesen hallgattam, más számolt be róla -; azon döbbentem meg, hogy 11 év után újra vannak „hazatérők a pokolból”; csakhogy ezt a poklot más ördögök rendezték be, olyanok, akiket megváltóknak hittem” – Vajda Mihály jegyzete Franzen: Szabadság, Szolzsenyicin: A pokol tornáca című regényei és Kundera-regények kapcsán.
Kári Viktória: „…hogy könyv váljék belőle”- a saját halál archiválása (Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló)
“A kötetet olvasva úgy tűnik, nem csupán a közösségteremtés gesztusa, de a betegségről való diskurzus is a nyelviesítés új módjának keresésére kényszeríti az elbeszélőt. Esterházy Péter a napló szerzőjeként a kötet számos helyén reflektál arra, hogy a saját sorsesemény módosította élet és irodalom korábbi távlatait, s a betegséggel, akár a saját halál fenyegető lehetőségével való szembenézés az idegenség tapasztalatában részesíti” – Kári Viktória tanulmánya