Kategória: Gyorsposta

Kölcseyék a kárpátaljai Kovászóról

“– Velem kihal Kárpátalján a Kölcsey nemzetség – konstatálja Natália, aki máig nem tud beletörődni abba, hogy az ukrán átírás úgy eltorzítja szép magyar családnevét. Ezért öröm számára, ha Beregszászban az emléktáblán eredetiben olvashatja. Ez a vallomás nagyobb meglepetés volt számomra annál, hogy egy kárpátaljai ruszin faluban sikerült élő Kölcseyeket találnom.” – Látogatás a ma élő Kölcseyeknél.

Tovább

A Pilinszky-kérdéshez

“Kritikai szemléleteink különbözősége ellenére egy dologban teljesen egyet értek Koppány Zsolttal: én magam is, amint helyesen idézte, azt írtam, hogy Pilinszky megkerülhetetlen annál a generációnál, melyhez Ő is tartozik, főképpen, ha spiritualitásról van szó.” – Kocziszky Éva válaszlevele Koppány Zsolt jegyzetére.

Tovább

Cseles időkalicka

“Ha én, mint az olvasó belső hangja, valamit kívánhatnék, az az lenne, hogy legyünk sokkal elnézőbbek a múltunkkal, múltbéli énünkkel. Legfőbbképpen ne becsüljük le. Soha ne higgyük el, hogy lecserélhető.” -Szalay László Pál újévi gondolatai

Tovább

Krúdy-vigadó

Az Óévet Karádi Zsolt vers- és prózaparódiáival zárjuk, melyek az idei évi Vidor fesztivál Krúdy-paródiaestjén hangzottak el. Juhász Gyula: A velős csontról Milyen volt sárgasága, nem tudom már.De azt tudom, hogy sárgák a...

Tovább

Novák Zsüliet: Krúdyról, Álmoskönyvről, Wart Erzsébetről és rólam

“Éjfélt ütött az óra, amikor felébredt álombéli álmából. Felvette kabátját, a pirosat szőrmegallérral, (ami soha nem ment igazán egyik ruhájához sem, mégis annyira ő volt, hogy szerintem csak az összes többi ruhája nem ment ehhez az egy kabáthoz). Felhúzta a szalagavatóra vásárolt magassarkú cipőjét, (amiben nem tudott igazán szépen járni, csak olyan darabosan, viszont ebbéli hiányosságát mindig diadalmas mosollyal ellensúlyozta. Bezzeg most, kecsesen sétált benne, mint egy gazella). (…) Kiment a kapun, senkit nem ébresztett fel, senkitől nem köszönt el, csak elsétált, mint a modellek. Egyetlen csillag világított az égen, abba az irányba indult. Sírtam. Persze, hogy sírtam. Nem tudtam erre mit mondani. Tudna valaki? És akkor azt mondta, hogy vegyük elő az Álmoskönyvet és keressem ki, hogy éjszakai utazás.” – Kortársak Krúdyról-sorozatunkban Novák Zsüliet írása.

Tovább

Európai Bölény – emlékezés Kányádi Sándorra

“A nagybölények ismerik a források helyét, a nagy szárazságok fehérlő kegyelmét, és nem akarnak okosok, túlzottan jól vasaltak lenni, sem győzködni bárkit, hogy ők bizony nem haltak ki, szagról tudják a patakok eredőit, vannak személyes vidékeik bennünk is, titkos tisztásokon, legbelül. És megnyugvás, álmatlan éjszakákon, hogy ugyanaz a kéz gyújtja, s oltja csillagainkat, mint a Kányádi Sándorét.” – Kányádi Sándorra Kürti László emlékezik.

Tovább

Apai jóság?

“Nem csak a falak mosódhatnak össze és élhetnek különleges jelentéstartományokban, hanem az apa fogalma is. Másként gondolkozhattak róla nagyapáink, apáink és a mai friss apajelöltek. ” – Szalay László Pál gondolatai apák napja kapcsán.

Tovább

Nyárligeten Szindbáddal – A Művészasztal évadzáró estje

2018. május 15-én, kedden 17 órától kerül sor a MŰVÉSZASZTAL 5., évadzáró estjére, melynek vendége a kortárs magyar irodalom sikeres nyíregyházi szerzője, Csabai László író. A MŰvész Stúdióban helyet foglaló nézők Nyárligeten találják majd magukat, abban a korban, amikor ilyen és hasonló jelszavak mindennaposak voltak: PONTOS BÚGATÁSI TERVVEL A NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT! NE HIGGY A KULÁKNAK! AZ ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG A MUNKÁSOSZTÁLY ÖKLE! RÁKOSI A MI VEZÉRÜNK, EZÉRT BOLDOG EGÉSZ NÉPÜNK!

Tovább

Vidor-napló az Arany emlékév jegyében: búcsúlevelek

“Miközben a mindenféle árnyalatban pompázó tűzrózsákat csodálom az esti égbolton, azon tűnődöm, mennyiféle módon lehet a fénnyel írni! Színeket robbantva: az égre, fákra, házfalakra vetülő röpke villanásokkal, mint most itt a téren. Ecsetet ragadva: formákat-színeket elmélyült munkával újrateremtve. Fotóapparátust használva: megállítva a pillanatot, teret és időt a mozdulatlan-változatlan síkba mentve.” – Arany János, Petőfi Sándor és Tompa Mihály záró sorai az idei Vidor-fesztiválról, Karádi Zsolt, Béres Tamás és Gerliczki András rekonstrukciójában.

Tovább

Egy ateista rémálma nem a banán

“Ez egyszerűen nonszensz. Levert a víz, felriadtam. Mióta az eszemet tudom, a józan észben hívő ateista vagyok. Törvényt sosem szegtem és nem is akarok, de jogom van megválasztanom a világnézetemet és a jogom van távol tartanom magam a vallásoktól. El sem tudom képzelni, hogy egy modern állam jogszabályait ne a technológia adott korban elérhető legmagasabb fokának megfelelően, közérthetően és mindenféle különleges egyházi tudás híján kelljen megfogalmazni. ” – Drótos Richárd tárcája a lombik-vita kapcsán.

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

  • “– Velem kihal Kárpátalján a Kölcsey nemzetség – konstatálja Natália, aki máig nem tud beletörődni abba, hogy az ukrán átírás úgy eltorzítja szép magyar családnevét. Ezért öröm számára, ha Beregszászban az emléktáblán eredetiben olvashatja. Ez a vallomás nagyobb meglepetés volt számomra annál, hogy egy kárpátaljai ruszin faluban sikerült élő Kölcseyeket találnom.” – Látogatás a ma élő Kölcseyeknél.

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

Kultúrkalendárium

<< feb 2019 >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3