"csoszogi. így emlegettük az öreget, / akinek sötét kis műhelye előtt naponta / eljártam. mintha az ajtóban / dolgozgatott volna mindig. a küszöb / mögött." - Jenei Gyula verse. ...

"Európa csupa háború. Síkságai vérben áznak. Egyezményeket írnak alá, egyezményeket szegnek meg, felednek el, / Birodalmakat robbantanak szét a történelem fegyverei, / Birodalmakat égetnek fel a történelem lángjai – / Aggódnunk kellene itt, békében ülve? / Persze, hogy nem. Dehogynem. Nem tudom." - Turczi István verse ...

"a jazz olyan, mint a szex, // valaki érint, valaki megérint, valaki akar valamit tőlem, / a jazz, mint a szex, magához ölel, váratlanul, magához szorít, / add meg ezt az ölelést, imádkozom, sing, sing, sing, / szól a jazz, a testemhez simul, add meg ezt az ölelést, / mondom, akinek mondom, egyedül vagyok, egyedül vagyok a zajban, / a hangok kavalkádjában, egyedül, egyedül,." - Petőcz András jazz-versei. ...

"Felszállás előtt kicsit arrébb sétáltam a fatemplom végétől, de Brenner rám kiáltott: Hartmann, maga hová megy?, és hebegésemre a mama is fejcsóválva mondta, hogy nem jönnek, ők nem németek, de én csak néztem értetlenül, mert addig a pillanatig soha nem gondoltam Kingára magyarként, Jarinkára szlovákként, magamra németként, akkor sem, ha Jarinka a tanévzárón szlovákul énekelt, Kinga a Magyar Házban magyar verseket szavalt, én pedig a Német Házban a Träumereit zongoráztam." - Kováts Judit készülő regényének részlete. ...

"A hűségem jutalma, hogy ez alatt / a húsz év alatt az történt, ami történt. / Ha bármi kicsit is másképp esik, / csak rosszabb lehet, vagy ha nem az, se jobb. / És ami rossz volt, nem amiatt lehetett / volna jobb, hogy az időmből / másra szánok hónapokat, ami más / nem vitt volna közelebb a jobbhoz." - Vörös István versei ...

"Talán mégis kiárad minden / félálomban elsuttogott történet / aminek sosincs vége / csak folyik az óceán felé, és mielőtt megtudnánk / miért ez az egész, felolvad a mélykékben." - Virág Krisztina versei ...

"Az a férfi nem illett bele abba a valaha jobb napokat látott, mára már erősen megkopott, körfolyosós házba. Sokszor láttam, ahogy az ajtaja előtt ül egy régi sámlin, az ölében egy nagy, csillogó szőrű fekete macskával. A külsejéből ítélve jóval elmúlt hetven és erősen elhízott. Mégis, valami egészen különös férfierő sugárzott belőle. " - Zoltay Lívia novellája ...

"A városnak megvolt a maga néhány jellegzetes figurája, iskolából hazafelé tartva szinte naponta találkoztam Kossuth-tal, aki nemcsak arcra, de öltözékében is megtévesztésig hasonlított az igazira sujtásos attilájában, kalapjával. A legnagyobb élményt azonban nekünk, vásott kölyköknek Jóska, a hordár jelentette, aki iszonyú haragra gerjedt, valahányszor elkiáltottuk magunkat meglátván őt, hogy: Jóska!" - Nyirán Ferenc prózája ...

"Kirúgtam egy embert. Hétfő délelőtt van, alig múlt el tíz óra, tizenegytől meeting lesz, nem volt választás. Szóltak a marketingről, az új lány rossz helyre küldött egy e-mailt, jelezte a partner, nem érkezett meg az anyag, péntek óta vár. Kiadtam a titkárnőmnek, intézze a lány kilépési papírjait. Három hónapja sem volt itt, nulla komplikáció. Nincs időm túlmagyarázni a dolgokat. Próbaidőn nem hibázunk." - Viland Gabriella prózája. ...

"Egy hetedik kerületi színház pincéjében, / ahol az óra már ősz óta fél kilencet mutat, / valahány órakor ültem, ittam, / és arra gondoltam, hogy túl fiatal, / vagy túl öreg vagyok a szerelemhez." - Kemény Gabriella versei ...