You Are Here: Home » Szépirodalom

Harminc

"Ott hagytam abba, hogy harminc évig nem csináltam semmit. Úgy értem, semmi érdemlegeset, semmi maradandót, jót vagy szépet, kedvest nekem, csupa közhelyes dolgok történtek, pontosabban estek meg velem, nem nagyon volt beleszólásom a saját sorsomba. " - Nyirán Ferenc prózája. ...

Read more

Hőség

"Kora hajnalban indultak útnak, hogy elkerüljék a nagy kánikulát, és a reggeli csúcsforgalmat, de a városban mindenki így gondolkozott. Ezen a hajnalon egész New Yorknak egy rugóra járt az agya. Egész New Yorknak mehetnékje támadt." - Lencsés Károly novellája. ...

Read more

Himalája-só

"Az egész történet tulajdonképpen említést sem érdemel. Minden gond abból fakadt, hogy úgy döntöttem, panírozott halat készítek. Egyébként általában így döntök, ha kolléganőm, akit a magam visszafogott módján barátnőmnek is tartok, ebédre hivatalos hozzám. A gyerekével, egy neveletlen rémséggel együtt szokott meglátogatni, akit talán hiba volt megtartani." - Papp-Zakor Ilka prózája 2018/1 lapszámunkból. ...

Read more

Front

"Anyám kertjében a hóvirág bújt ki először, nálam a nárcisz. Furcsa ez a tél, csupa ellentmondás. Januárban virágoztak a fák, a barátaimnál a tulipánfa kezdte, nálam a nárcisz. Kimegyek a kertbe, sehol egy hóvirág. Anyám ültetett nálam is, ne csak neki legyen, de azok nem törődnek velem. Csak a nárcisz. Nem nyűgöz le, a jácintot jobban szeretem, meg a fehér tulipánt, nem rikító sárgák, nem hivalkodnak. Nem kérnek visszaigazolást, csodálatot, nem fejlődnek annyira ütemesen. Türelmesek." - Viland Gabriella prózája ...

Read more

Levélkupac

"Sanyi bácsi következő dolga az volt, hogy átheverje a felnőtté válást. Ebben egy Mici nevű lány volt a segítségére. Mici egészen törékenynek számított kétezer-harmincas években a maga hetven kilójával tizenhat évesen. Sportot űzött a kezdő férfiak szüzességének elvételéből – valami ezoterikus tanból kiindulva úgy gondolta, hogy így halála után is tovább élhet azok emlékezetében." - Nagy-Laczkó Balázs rövidprózája ...

Read more

Egy szoba magánya

"– Pocsék idő! – jegyezte meg valaki. A megszólított férfi a menet legelején ácsorgott. Egyik lábáról a másikra nehezedett, és reflexszerű vállrándulásaiból a legtöbben arra következtettek, hogy átjárta a csontig hatolóan hideg szél, mint ahogy egyébként mindenki mást is. A kocsi mögül kilesve hol az ágaskodó lovakkal bajlódó hajtót figyelte, hol pedig a lezárt koporsót a fekete bársonnyal bélelt kocsi belsejében. Földig érő, vízhatlan kabátban, csuklyával a fején úgy festett, mintha legalábbis valamilyen titkos rend papja lenne." - Lencsés Károly novellája ...

Read more

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top