Amikor a múzsák visszavágnak – versparódiák
Szilveszteri mulatságul az ezévi Vidor fesztivál irodalmi paródiaestjén elhangzott verseket közlünk Karádi Zsolt tollából.
Olvass tovább
Kategória: Vers
Tábor Ádám: Parkzenekar, Szűrő, Az arboréten
a májusmámor/
zivatarba csap/
a vágyott gyönyör/
sírva boldogabb/
Dal a vigasztalhatatlan túlélőről és más versfordítások
És látogatásaik arra emlékeztetnek,/
hogy ne nézz sokáig egy pisztoly csövébe,/
hogy ne hord saját véredet, mint egy sminket./
Lackfi János: Az égi puzzle zsoltára
bárányfelhők diribdarabjaival/
rendezgeted tele az égboltkéket,/
kicsi-nagy-közepes vattabolyhok/
sormintázata,
Simon Adri: Bringakör-villanella
Nem egész’ tipikus Észak-Balkán,/
ott telt karantén-vakációnk, és/
volt néhány zugjógaóra Ajkán./
Haller Zsanett: Éjszakáink, Srác kómában, Tyúk vagy kakas
Tejfogaimból/
fűzött rózsafüzér/
a sofőr nyakában./
Louise Glück: Búcsú; Ceremónia
“Egyvalamit mindig utáltam benned.
Utálom, hogy nem vagy hajlandó
embereket fogadni a házban. Flaubertnek
rengeteg barátja volt, pedig Flaubert
remeteségben élt.”
Géczi János: …
A konyhában a Himnuszt dúdolja/
miközben eszi a levest./
Mint mindenkor ha hazaér/
nagy a szarszag./
Oláh András: Bicikliút, Ismerős szerkezet, Idegenek
a baleseti halált/
felülírja a közös nevezőre ébredő szenvedély/
de hamar beleszoktál a hiányba/
megtaláltad a szabadnapos álmok helyét/
Horváth Florencia: A nap után, Hasad
megsózol minden kiskanalat,/
a tenger morog egy kávényi helyen./
ezek az elidegenedés határterületei,/
próbálj meg nem lelépni róluk./
Az emberek kora, Nem repül, Eddig nem hittem, Oszlop
de láthatom, ahogy az istenek,/
a tisztaság, a tér/
lehetőségeket tolnak alád./
Ráeszmélhetsz a lét/
jól kihasználható hibáira./
Király Csenge: A kirúgók, Szederinda
Hozzád dobom. Nem talál, ám de/
keres, aki gyűlöl, tollakat fehérrel kitépni,/
folyóssá kopasztani hangomat,/
dobod hozzám./
