Kategória: Kritikák

Francia „impressziók” Londonban

A londoni időszaki kiállítás a Courtauld Galleryvel való együttműködés eredménye, amely pazar válogatást tár a nagyközönség elé, köztük a legismertebb (s kevésbé „populáris”, de nem kevésbé kiváló) művekkel, olyan impresszionista (és poszt-impresszionista) alkotóktól, mint Manet, Monet, Renoir, Degas, Seurat, Toulouse-Lautrec, Pissarro, Cézanne, Gauguin. A 12 egységre tagolt tárlat a művészek szerinti felosztást követi, az irányzat kezdeteitől annak meghaladására tett kísérletekig.

Tovább

Anna naplója

Gerlóczy Márton újabb, immár kilencedik könyve szakít a tőle eddig ismert hanggal, sajátos humora, olykor provokatív stílusa itt megejtő módon szelíd, de kíméletlenül őszinte narratívává halkul.

Tovább

Akár nyugatról, akár keletről

“Szerzőnk az értelemszóródás technéjének alkalmazásával egy különös szótáj, egy ferenczis szóvidék részesévé, sőt, szereplőjévé avat bennünket, ahol az opusok az olvasót, érkezzék bárhonnan, meggyőzik, ő itt egyszerre lehet Észak(on) is, és Dél(en) is.” – Bereti Gábor Ferencz Mónika Hátam mögött dél című kötetéről.

Tovább

“a tükröd én vagyok…” – Tóth Krisztina gyerekkönyveiről

“Tóth Krisztina gyerekkönyveinek világa roppant színes és a témák legváltozatosabb spektrumát fedi le. Előszeretettel ad hangot elfedett, elhallgatott és tabuvá vált témáknak is, beemelve őket egy olyan mesevilágba, amelyben a történetek ugyan a mese és a valóság határán mozognak, de általuk mégis a valóság egy-egy fontos szeletét, történését vagy szereplőit ismerhetjük meg.”

Tovább

Asszociációs kaleidoszkóp

“Mind látványvilága, mind történetének kibontása elismerésre méltó. Van benne humor, izgalom, filmes utalás. Karakterei többszörösen is kidolgozottak. Ám legnagyobb erénye utalásrendszerének sokrétűsége. Már a karakterek megrajzolása utalásértékkel bír. Az pedig, hogy a néző milyen mértékben fogékony a történetben rejlő idézetekre, műveltségi állapotának mérőónja. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a művészettörténet oltárán áldozók sokkal több csatornán tudják fogni ezt a vizuális attrakciót, mint az utcáról csak éppen betoppanók. De nem kell megilletődni, a cselekményszál önmagában is érthető, nem lesz feltétlen hiányérzete annak sem, akinek a nevelésében nem vállalt komolyabb szerepet egyetlen képtár-rajongó rokon sem.”

Tovább

Tisztelet az anyáknak

“Nem tudom, milyen érzés lehet egy Szamosi Zsófi korú gyerekes nőnek, ha beül a moziba, és megnézi a filmet. Lehet, hogy a büdös életben nem jut el oda. Mindenesetre még a hasonló problémákkal nem küzdő férfikritikusnak is ökölbe szorult a gyomra ezúttal, látva e stresszes és boldogtalannak tűnő életet. Szilágyi Zsófia rendező ugyanis mindent megtett, hogy ezt érzékeltesse. Valószínű, hogy aki nem ilyen családszerkezetben él, az is áthangol magában minden ehhez kapcsolódó eddigi nézetet.”

Tovább

Összeakadt bajszok – a Bohém rapszódia című filmről

A film a valóság megformálása helyett egy pipiskedő nyeszledékre épít, aki a többi hisztériás zenekari taggal, saját családi környezetével, bevándorló gyökereivel és szexuális beállítódásával torzsalkodik. Ez kap ebben a filmben minden elmélyültség nélküli mintázatot. Azaz inkább kapunk egy fiktív zenekarról szóló mozidélutánt a Disney-vel, mint egy alaposan átgondolt koncepción nyugvó, múltértékelő zenekar-portrét. De annyira nem hördül fel még így sem a közönség, hiszen a filmben megszólaló zenék kárpótlást nyújtanak mindezekért.

Tovább

Keretek közé szorult társadalom – Ruben Östlund A négyzet című filmje kapcsán

“A most 44 éves svéd rendező, Ruben Östlund elég traumatikusan dolgozza fel filmjeiben a világ változásait. Már kezdeti rövidfilmjeiben is a krízisszerű élethelyzetekben megmutatkozó emberi viselkedési formák voltak érdeklődésének tárgyai. Paradox módon a valóság írta események mellett csak úgy elsuhanunk, vallják a filmjei, holott a magunkra is vonatkoztatható mély rétegű emberi történetek furtonfurt az orrunk előtt játszódnak le.” – Beretvás Gábor írása.

Tovább

„Tanúskodik majd minden költemény”

“A „történelem terhe” alatt formálódó lírai személyiség nehéz gyermekkora ellenére olyan költészetet teremtett, melyhez igen érzékeny kritikusi iránytű szükségeltetik, ahogyan Jánosi Zoltán is felfigyel könyvében a költő minden apró szó-rezdülésére. ” – Lajtos Nóra recenziója Jánosi Zoltán Ratkó József-monográfiájáról.

Tovább

Melodráma és tragikomédia között – a Móricz Zsigmond Színház Rettenetes szülők című darabjáról

“A Rettenetes szülők témája, amely némileg rájátszik az Oidipusz-történetre, abból az időből származik, amikor Cocteau megismerte Jean Marais-t: a pályakezdő színész édesanyja bálványozta, mi több, olyan elementárisan és zsarnoki módon imádta a fiát, hogy minden kapcsolatát igyekezett megakadályozni. A történet mára túlnőtt ezen: Keresztes Attila rendezésében a melodráma háttérbe szorításával igazi tragikomikus előadás jött létre Nyíregyházán.” – Karádi Zsolt kritikája a Móricz Zsigmond Színház Rettenetes szülők című darabjáról.

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

  • “Ha én, mint az olvasó belső hangja, valamit kívánhatnék, az az lenne, hogy legyünk sokkal elnézőbbek a múltunkkal, múltbéli énünkkel. Legfőbbképpen ne becsüljük le. Soha ne higgyük el, hogy lecserélhető.” -Szalay László Pál újévi gondolatai

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

Kultúrkalendárium

<< jan 2019 >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3