Kritika Szvoren Edina Nincs, és ne is legyen című kötetéről. "Elbeszélői világa nem változott, ezzel szemben elveszítette novelláinak azon erősségét, amely úgy tudja a szereplőket az olvasóval kinevettetni, hogy az a humor se parodisztikussá, se cinikussá ne váljon, minthogy hősei az őket ért tragédiák ellenére sem válnak áldozattá, illetve hibáik miatt sem lesznek elítélhető bűnösökké. A második kötet szereplői azonban nehezebben megközelíthetővé válnak az olvasó számára." ...

"Itt most sokkal élesebben beszélni kezd a magyar vershagyomány, és amit mond, lázbeszédnek, a hipnotikus utazás, a révülés kendőzetlen beszédévé válik." Borbély Szilárd kritikája Szilágyi Ákos Baglyok könyve című verseskötetéről (Kalligram, 2013) ...

Kritika az Alföld Stúdió Otthonos idegenség című antológiájáról. Az Alföld Stúdió antológia-sorozatának 1971-ig – az első, Együtt című kötet megjelenéséig – visszanyúló története meggyőzően bizonyítja a debreceni irodalmi lap holdudvarában folyó munka tudománypedagógiai sikerességét. ...

Kádár Judit kritikája Séllei Nóra A másik Woolf: Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli szövegeiben című kötetéről (Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012) ...

Recenzió a 12 legszebb magyar vers-program keretében született A vén cigány-tanulmánykötetről. ...

A regény egyik szembeötlő sajátossága a megtévesztés rétegeinek jelenléte. Ennek talán legmarkánsabb eleme az Engel álnév használata, mely egyben beszélő névként is értelmezhető. ...

"...akkor csak azért nem tudom a főszereplőnek, ennek az önbizalomhiányos fiatal lánynak az életét megérteni, mert férfi vagyok..."? - Koscsák Balázs kritikája Czapáry Veronika regényéről ...

Borbély Szilárd recenziója Turi Tímea Jönnek az összes férfiak című verseskötetéről ...

Györke Ágnes kritikája John Banville, A tenger (ford. Pordán Ferenc, Bp., Geopen, 2009.) című Booker-díjas regényéről. ...

Antal Alexandra kritikája Keszeg Anna monográfiájáról: Gyöngyössi János. Szövegek és kontextusok (Budapest, Ráció Kiadó, 2011.) ...