Kategória: Könyvekről

Anna naplója

Gerlóczy Márton újabb, immár kilencedik könyve szakít a tőle eddig ismert hanggal, sajátos humora, olykor provokatív stílusa itt megejtő módon szelíd, de kíméletlenül őszinte narratívává halkul.

Tovább

Akár nyugatról, akár keletről

“Szerzőnk az értelemszóródás technéjének alkalmazásával egy különös szótáj, egy ferenczis szóvidék részesévé, sőt, szereplőjévé avat bennünket, ahol az opusok az olvasót, érkezzék bárhonnan, meggyőzik, ő itt egyszerre lehet Észak(on) is, és Dél(en) is.” – Bereti Gábor Ferencz Mónika Hátam mögött dél című kötetéről.

Tovább

“a tükröd én vagyok…” – Tóth Krisztina gyerekkönyveiről

“Tóth Krisztina gyerekkönyveinek világa roppant színes és a témák legváltozatosabb spektrumát fedi le. Előszeretettel ad hangot elfedett, elhallgatott és tabuvá vált témáknak is, beemelve őket egy olyan mesevilágba, amelyben a történetek ugyan a mese és a valóság határán mozognak, de általuk mégis a valóság egy-egy fontos szeletét, történését vagy szereplőit ismerhetjük meg.”

Tovább

„Tanúskodik majd minden költemény”

“A „történelem terhe” alatt formálódó lírai személyiség nehéz gyermekkora ellenére olyan költészetet teremtett, melyhez igen érzékeny kritikusi iránytű szükségeltetik, ahogyan Jánosi Zoltán is felfigyel könyvében a költő minden apró szó-rezdülésére. ” – Lajtos Nóra recenziója Jánosi Zoltán Ratkó József-monográfiájáról.

Tovább

Harry Potter és az elátkozott történet – kritika az Elátkozott gyermekről

“Összegezve az Elátkozott gyermek nem rossz könyv, ha újra vissza akarunk csöppenni a varázsvilágba. Élvezhető is, de az igazi Potter-rajongók találnak benne elegendő hibát ahhoz, hogy a történet néhány ponton vérezni kezdjen. Sajnos, észrevehető, hogy a sztori nem J. K. Rowling tollából ered, ez a már említett szempontokon és a történet vezetésén is kiütközik.” – Gonda Diána kritikája a legújabb Harry Potter-könyvről, az Elátkozott gyermekről.

Tovább

Lábjegyzetek Szilénoszhoz – Végh Attila: A görög dráma esszészótára

“Az irodalomtudomány kategóriába sorolt munka egyfelől meghaladja a tudomány hatókörét: „ráérősebben, alanyibb módon” tárgyalja a témát, ugyanakkor az értelmezői hagyományoknak viszonylag szűk keresztmetszetére hivatkozik. A cél az antik görögök élet-, sors-és esztétikai tapasztalatának megismerése a mítosz és a filozófia határvidékén. Ez sajátos beszédmódot és gondolkodói beállítódást igényel, mely Végh számára egyet jelent Nietzsche és Heidegger filozófiájának – legalábbis bizonyos elemeinek – szintézisével.” – Karap Zoltán tanulmánya Végh Attila A görög dráma esszészótára című könyvéről.

Tovább

Szindbád szellemei – Csabai László Szindbád, a forradalmár című regényéről

“De mind az írás, mind az olvasás tétje nagyobbnak látszik az egyes bűnesetek feltárásánál. A bűn és bűnhődés diskurzusán túl (vagy épp amellett, nehéz eldönteni) a főszerepet a történelem nyeri, amelynek sajátos imaginációját hozza létre a Szindbád, a forradalmár. Egyfelől részletező, az ábrázolt világ realitásának megragadására törekvő referenciális elbeszélésmóddal él, másfelől képes általánosabb, metafizikai kontextusban is elgondolhatóvá tenni az egyéni és közösségi lét kérdéseit. Noha kerüli a közvetlen moralizálást, a regény mégis alkalmat teremt a bűnről, halálról, hitről, szabadságról tett tanúságtevésre is.” – Kári Viktória recenziója Csabai László regényéről.

Tovább

„minden nyitott könyv egy rejtett kamera” – Erdős Virág:világító testek – 100 kis budapest című kötetéről

“A kötet legmeghatározóbb befogadói élményét éppen ez a dimenziókezelés adja, az az öröm és izgalom, hogy a pár soros versek és a részleteket megjelenítő fotók mi mindent tudnak a valós és a művészi dimenzió különbségéről és összekapcsolhatóságuk performatív erejéről.” – Erdős Virág világító testek – 100 kis budapest című kötetéről Kulin Borbála recenziója.

Tovább

Ha lehullnak az álarcok… – Wéber Anikó Az osztály vesztese című regényéről

“Ennek köszönhetően Az osztály vesztese nemcsak diákoknak izgalmas és fontos olvasmány, azáltal ahogy hitelesen ábrázolja az iskolai életet, hanem minden érintett felnőtt (pl. szülő, nagyszülő, leendő szülő, tanár) számára is alapkönyv lehet, hiszen a regény napjaink magyar társadalmáról úgyszintén részletes tablóképet készít. Így nemcsak az iskola intézményének és szereplőinek mindennapjaiba nyerhetünk betekintést, hanem számos mai család életébe is.” – Zólya Andrea Csilla kritikája Wéber Anikó Az osztály vesztese című regényéről.

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

  • “Ha én, mint az olvasó belső hangja, valamit kívánhatnék, az az lenne, hogy legyünk sokkal elnézőbbek a múltunkkal, múltbéli énünkkel. Legfőbbképpen ne becsüljük le. Soha ne higgyük el, hogy lecserélhető.” -Szalay László Pál újévi gondolatai

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

Kultúrkalendárium

<< jan 2019 >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3