Könyv
Tóth Krisztina költészete a Magas labda című kötete tükrében
Vasáros Ildikó
Kritika Tóth Krisztina Magas labda című kötetéről 2011/nyári lapszámunkból.
tovább »
Gyerekszem
Nagy Máté
Kritika Máté Angi mesekönyvéről csak az on line-on
“A megjelenített dolgok hatalmassága hirtelen apró emberkévé varázsolt. Mire mind a tizenkilenc mese végére jutok, teljesen gyerekké válhatok.”
Olvasni tilos!
Szép Szilvia
Mitől izgalmas egy olvasó nőt ábrázoló festmény vagy fotó? Hogyan olvasnak a nők? Miért tart a kezében könyvet Mme de Pompadour? Olvasta-e Marylin Monroe az Ulyssest? Kritika Az olvasó nők veszélyesek című albumról csak az on line-on.
tovább »
Kortárs játékok magyar nyelvre
Áfra János
Kritika a Bizarr játékok című tanulmány-kötetről 2011/nyári számunk Bakon leső rovatából.
A szociozófia kontúrja
Valastyán Tamás
Kritika Kiss Lajos András Haladás-paradoxonok – bevezetés az extrém korok filozófiájába (Budapest, Liget, 2009) című kötetéről.
Társadalmi célú gondolatok
Barna Péter
Kritika Kelemen Erzsébet verses-köteteiről lapunk 2011/tavaszi számában a Bakon leső rovatból.
Kísérleti trip
Antal Balázs
Szépirodalmi szerkesztőnk kritikája Pál Dániel Levente verseskötetéről a 2011/tavaszi lapszámunk Bakon leső rovatából.
Nyomasztó bizonytalanság
Reichert Gábor
Kritika Szoren Edina Pertu c. könyvéről 2011/Tavasz számunk Bakon leső rovatából.
Családfát az erdőbe vinni
Nagy Csilla
Kritika Csaplár Vilmos AEGON-díjjal jutalmazott regényéről 2011/Tavasz számunk A bakon leső rovatából.
tovább »
Aeneis: egy csavaros sztori
Kulin Borbála
Olvasónapló Ferenczi Attila Vergilius harmadik évezrede című monográfiá-járól.

A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek.
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.



Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!