You Are Here: Home » Kritikák (Page 4)

Lala, az emberszívű

"Az emberek közé vágyódó Lala históriájának mesén túlmutató gondolatisága (befogadhatók-e az idegenek, le kell-e mondania koronájáról az alattvalóit időlegesen – nemes cél érdekében – félrevezetető Írisz királynőnek) persze inkább felnőttnek való; az ifjak önfeledten ünneplik a főhősök mellett a kisebb szerepekben feltűnt színészeket" - Karádi Zsolt beszámolója a Móricz Zsigmond Színház bemutatójáról, Karádi Nóra fotóival. ...

Read more

Bevezetés a Popfesztiválba kezdőknek és haladóknak

"„Kedves anyu és apu, néha füvet szívok, és tudjátok, mit? Szerintem, a sok sör és nyugtató helyett nektek is ki kellene próbálni! Vagy hogyan mondjam el, hogy ha meghallom a beat zenét, legszívesebben üvöltöznék örömömben? Hogy leszbikus vagyok? Hogy menekülök a hazámból, mert félnek tőlem, vagy én félek azoktól, akik valahonnan valahová, vagy valamibe menekülnek?” Valahogy így fordíthatnánk mai nyelvre a csaknem fél évszázaddal korábbi Adamis Anna dalszövegeiben megjelenő kétségbeesést, amikor a hasistól elbódult Eszter, a darab főhőse ezt énekli: „Hogyan mondjam el neked, amit nem lehet, mert szó az nincs csak képzelet?” - Karap Zoltán kritikája a Móricz Zsigmond Színház Képzelt riport... című darabjáról. ...

Read more

„És mi arra születtünk…”

A Móricz Zsigmond Színház harmincötödik évadának első nagyszínpadi bemutatója a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Karádi Zsolt beszámolója és Karádi Nóra fotói. ...

Read more

Trepljov halott

2016. október 1-jén mutatta be a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Borisz Akunyin Sirály című darabját, Szabó K. István rendezésében. Karádi Zsolt képes beszámolója a bemutatóról. ...

Read more

Két ember: egy mű

"Perzselő napfény, izzásig hevült, forró levegő… Versről versre szembesülhetünk a szenvedélyek által irányított kegyetlen, ösztönös világgal, a civilizált létformán túlmutató, az ember legősibb vágyaira reflektáló jelenséggel, hogy aztán újra és újra a kötet karakterét adó hűsítő vízár emeljen a megnyugvás eksztatikus állapotába" - Ivancsó Rebeka Anna kritikája Székelyhidi Zsolt Csurom című kötetéről. ...

Read more

Egy nő, aki (még) nem alkuszik

"Erdős Renée alakját regényhőssé avatni mindenképpen jó választás volt. A hős igazán regénybe illő sorsa azonban, úgy gondolom, csak a teljes életének felrajzolásával tud igazán kidomborodni: katolizálása, fiatal kori költészetének megtagadása, regényírói karrierjének indulása az a pont Erdős sorsában, ami igazán drámai, izgalmas regényhőssé avathatja. Ilyen tekintetben a regény kiadását kicsit elhamarkodottnak érezhetjük. Bár, így legalább feltétlenül várjuk a folytatást." - Kulin Borbála recenziója Menyhért Anna Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete című könyvéről. ...

Read more

Leírható-e a magyar társadalom?

"A magyar társadalom lelki mintája a Hankiss Elemér által "üres individualizmusnak” nevezett, egyébként kreatív és innovatív beállítódás, amelynek eredményeképpen azonban a magyarok se együttműködni, se versengeni nem tudnak. Mindezt súlyosbítja az empátia hiánya, s a külső, nem nemzeti szempont alkalmazására való képtelenség" - Csepeli György szociálpszichológus, szociológus a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke Nyíregyházán adott interjút A Vörös Postakocsi folyóiratnak. Béres Tamás beszélgetése.   ...

Read more

Fif hagyományai

2014 februárjában meghalt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni – távozása arra is rádöbbentheti a felelős olvasót, hogy vele eltűnt a közvetlen emlékezés lehetősége Radnóti Miklósra, és paradox módon éppen halálával nyílt lehetőség a végrendelet szerint az 1935 és 1946 között írt napló kiadására. Groteszk lenne azonban sürgető kíváncsiságról beszélni, annál is inkább, hogy mindannyian ismerjük a „történet végét”, vagyis Radnóti halálának körülményeit, a munkaszolgálat embertelen kegyetlenségét, a második világháborúnak a polgári lakosságot is sújtó pusztítását. – Bódi Katalin kritikája Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplóiról (1935-1946, I-II., Bp., Jaffa, 2014. ...

Read more

„De mi élünk. Hatalmasan élünk”

Térey János továbbépíti Buda-mitológiáját, ezúttal egy klímaregénnyel, verses formában, hatszáz oldalon, továbbra is gyorsan olvasható formátumban. A Legkisebb Jégkorszak 2019-2020 időszakát jeleníti meg, egy időjárási katasztrófa jegyében a jövőt. Ez a jövő csöppet sem idegen, mert a szereplők többsége az Asztalizenében és a Protokollban már szerepelt, a miliő továbbra is magasra pozicionált, politikusok-diplomaták-ügyvédek-dizőzök-újságírók síelnek, értekeznek a kortárs könnyűzenéről, a gasztronómiáról, válságtanácskozásokat tartanak, lányaikat féltik, fogadásokra járnak, kibeszélik egymást és a nemzet sorsát is. Mert a nemzetet katasztrófa fenyegeti, klímakatasztrófa mégpedig. Ilyenkor pedig elkél egy meteorológus hős is. – Macskási Árpád kritikája Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényéről. ...

Read more

Tulipánvitától a panelprogramig, avagy az új street art festészete

"A humán értelmiség már a kezdetekben hangot adott annak a nézetének, hogy a sivár környezetből való elvágyódás újra termeli a lakáshiányt. Az elhíresült tulipánvita 1975-ben robbant ki az Élet és Irodalom hasábjain, melyben Major Máté, a Műegyetem megkérdőjelezhetetlen tekintélyű bauhauznyik professzora, és a költő Nagy László nagyhatású pengeváltása exponálta ki a lakótelepek esztétikai problémáit, reprezentálva a szemben álló felek nézeteit." - Kulcsár Attila építészeti sorozatának újabb része, ezúttal a panelvilág esztétikai lehetőségeiről. ...

Read more

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top