Vidornapló
A nyitány
Karádi Zsolt
Tegnap jó hangulatban, a kánikulai nyáreste fel-fellendülő szellőitől kísérve, végre megkezdődött a kilencedik VIDOR. A Kossuth téren háromnegyed hétkor még meglehetősen foghíjasak voltak az ülőalkalmatosságok, hétre azonban már moccanni is alig lehetett. Az üdvözlő szavak után felröppenő, a VIDOR szót formázó luftballonok hangos üdvrivalgás közepette emelkedtek a felhőkig, mintegy kérve az égieket arra, lehetőleg ne essen (sok eső) az előttünk álló napokon…
Nyár, szerelem, VIDOR
Karádi Zsolt
Tegnap délután a Bessenyei téren Váci Mihály szobrának kitárt karja mintha átölelte volna az előtte nyújtózó padon szerelmesen pihegő ifjú párt, s a késő délutáni napfény is mintha halkan meg-megcirógatta volna őket. Az álmos csendet csak az arra poroszkáló buszok robajos motorzaja törte meg néha. Még semmi nem mutatta, hogy itt néhány óra múlva szűnni nem akaró vigalom kezdődik. A Móricz Zsigmond Színház homlokzatán az utolsó simításokat végezték a munkások, a bejárati ajtó előtt vödrök, seprők, lapátok, ecsetek, spaknik, vakolókanalak, létrák tornyosultak, bent valakik fúrtak-csiszoltak. Most még ugyan minden festékes, minden feldúlt, minden maszatos, de holnapra megújult szépségében várja közönségét az épület.
Holnaptól: VIDOR!
Karádi Zsolt
A VIDOR különbözik a POSzT-tól, a kisvárdai rendezvénytől, a gyulai Shakespeare-, és a debreceni DESZKA Fesztiváltól is. A VIDOR vállalja, hogy a szórakoztatás és a szórakozás kilencnapos seregszemléje, a nevetés és nevettetés jegyében szervezett művészeti találkozó. A kezdetben csak színházi mustrának indult kezdeményezésből mára kulturális-, mondhatni összművészeti fesztivállá lett, ahol természetes közelségben él egymás mellett a színház és a festészet, a fotó és a karikatúra, a báb és a muzsika, a film és az irodalom, a tánc és a muzsika. A világzene. Mert a VIDOR az elmúlt években Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja lett.
A VIDOR Fesztivál ideje alatt oldalunkon Karádi Zsolt naplójának lapjait olvashatják napról napra. 0. nap, beharangozó.


A nyíregyházi Városi Galéria és a
Móricz Zsigmond Megyei és
Városi Könyvtár tisztelettel meghívja
Önt és kedves barátait a
Szökő fotóalbum bemutatójára
Az egy éve elhunyt János Istvánra emlékezve "...örök jóság az Isten részéről..." címmel kiállítás nyílik János István és Szilágyi Péter merített papírra készült könyvlenyomataiból.
Öt évfolyam, tizenhét lapszám után megszűnik A Vörös Postakocsi folyóirat nyomtatott kiadása.



Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!


