Kategória: Objet Trouvé

Et in Arcadia ego és felboncollak

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Tizenegyedik rész: az anatómiai tárgyú képekről.

Tovább

Gérecz-versek énekelve

“Ferenczi György és a Rackajam lemeze biztosan hozzájárul ahhoz, hogy néhány száz ember helyett néhány (tíz)ezer ismerhesse meg Gérecz Attila költészetét. Ez már önmagában nagy érdem, nem beszélve jó pár vers nagyszerű feldolgozásáról.” – Hajnal Géza esszéje Gérecz Attila megzenésített verseiről

Tovább

Nem csak kerttel, de verssel is…

“A Biblia egy kerttel kezdődik és egy kertel ér véget. A mennyei Jeruzsálemben ott az a fa, amitől az ember el lett tiltva. Ez az élet fája. Ennek az árnyékában, a levelét és gyümölcsét fogyasztva lelünk rá az igazi, teljes, hiánytalan gyógyulásra. De addig is, amíg várnunk kell a tökéletesre, éljünk a részleges jóval. Éljünk az élet beszédével, a Szentírással, és a beszélő kerttel itt Széphalmon.” – Szalay László Pál megnyitója a Magyar Nyelv Múzeumának kertjében, a Széphalmi Irodalmi Herbárium kiállítás megnyitóján, 2015. június 1-én.

Tovább

Miért van a Költőnek két neve?

Egy kiváló kollégám egy régi, ám örökérvényű történetével szeretném megalapozni alábbi mondandómat, természetesen az ő előzetes, szóbeli és szíves engedélyével. Történt egyszer, hogy egy amúgy is hol működőképes, hol pedig...

Tovább

Titus sráckora – Rembrandt portrésorozata fiáról

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Tizedik rész: Rembrandt portrésorozata fiáról, Titus van Rijnről.

Tovább

Szakralizáció és de(és/vagy re)szakralizáció – Kosztolányi Dezső: Lucifer a katedrán

“Amikor Kosztolányi látszólag színházról ír, azaz a színészi játékra, a gesztusokra, a jelmezekre, a mimikára, a díszletek megjelenésére, a megvilágításra koncentrál, akkor is inkább irodalmárként viselkedik. A színház Kosztolányi felfogásában Kékesi Kun szerint akkor jó, ha megfelel az irodalmár szövegről alkotott elvárásainak, s emiatt valójában úgy tekint arra, mint művész és kultúra közötti puszta közvetítő átmenetre.” Zákány Tóth Péter tanulmánya Kosztolányi színházfogalmáról

Tovább

Krúdy és a halált hozó olvasás

“Miért kellett így történni? Miért? Nem tudja senki, senki. Sem a vizsgálóbíró, sem az orvosok, senki!…De talán mégis? Valahol vagyon mondva, hogy nőnek felesleges – tudni. És ő tudni akart. A tudomány nagy bosszúálló!” – Onder Csaba tanulmánya Krúdy Gyulának egy halálesetről szóló riportja kapcsán.

Tovább

Paolina Borghese és az örök élet titka

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Kilencedik rész: Antonio Canova Venus Victrix című szobráról

Tovább

Pálinkafőzés Kazinczyéknál: a Kazinczy gyerekek pénzügyei

Tudta Ön azt, hogy a talált tárgy tulajdonjogát meg lehet szerezni? Ha nem, ajánljuk a Ptk. 128–132.§-át. Ha viszont értékes az ideje, tekintse meg kínált tárgyainkat! Ez a rovat az újbóli birtokbavételt segíti. Használati tárgyat, könyvet, kéziratot kínálunk birtoklásra törő Olvasóknak. Kézirattári kalandok és sok-sok Kazinczy-kézirat szokatlan perspektívából, ami a kritikai kiadásokból kimaradt.
4. rész: Narancslikőr a la Kazinczy — a 111 éve (1903. szeptember 25-én, 96 évesen) elhunyt Kazinczy Zseni emlékére.

Tovább

Street art és social media

A véleménynyilvánítás, az érdekegyesítés, a közösségi interakció és a tartalomszolgáltatás új, megváltozott terepe, az e-demokratizmus csatamezője, kulturális és közéleti tevékenységek absztrakt fóruma, posztmodern panoptikum, digitális identitáskonstruáló közeg, az argumentált valóság tendenciáinak tengelypontja, az alternatív kulturális globalizáció meghatározó környezete – csak néhány ismert kifejezés az újmédiában teret nyert közösségi média szerepére. A street art-sorozatom harmadik részében azt fogom körvonalazni, hogy egy alulról építkező marginális színtér miképpen tud a social medianak köszönhetően globális (el)ismertségre szert tenni, s miképpen válik részben maga is közösségi médiaként működő jelenséggé

Tovább

Ki ölte meg Jean-Paul Marat-t?

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Nyolcadik rész: a Jean-Paul Marat halálát ábrázoló festményekről

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

  • “– Velem kihal Kárpátalján a Kölcsey nemzetség – konstatálja Natália, aki máig nem tud beletörődni abba, hogy az ukrán átírás úgy eltorzítja szép magyar családnevét. Ezért öröm számára, ha Beregszászban az emléktáblán eredetiben olvashatja. Ez a vallomás nagyobb meglepetés volt számomra annál, hogy egy kárpátaljai ruszin faluban sikerült élő Kölcseyeket találnom.” – Látogatás a ma élő Kölcseyeknél.

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

Kultúrkalendárium

<< feb 2019 >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3