“Debrecen és Szeged mellett épp az a Pécs büszkélkedhet Csorba Győzőnek, Pálinkás Györgynek, Bertók Lászlónak vagy épp Parti Nagy Lajosnak köszönhetően árnyalt költészeti reprezentációval, ahol most az ebbe a sorba beállni igyekvő Mohácsi Balázs próbált csalás nélkül szétnézni, reményt találni. “
Tovább
“A gimnazistaként, a kedves magyartanáromtól megismert történetnek az még inkább elhallgatott része volt, hogy Krúdy nem önszántából költözött Óbudára, inkább úgy érkezett, mint hőse, Szindbád, hajótöröttként: „Szindbád olyanformán vetődött az óbudai partra (a Hajógyári-sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatni valója a menekülés módjában.” 1931-ben, amikor ezt írta A vadevezős megtérése című novellájában, már maga is Óbudán élt, a Templom utca 15 szám alatt, a mai Óbudai Társaskörrel átellenben, és nem messze a Kéhli Vendéglőtől sem, ahol az író emlékét, egykori törzsvendégük szellemiségét ma is példaszerűen ápolják (velőscsont!) – és ahol szűk két évvel később, ötvenöt évesen élete utolsó estéjét is töltötte.” – Kortársak Krúdyról-sorozatunkban Bedecs László írása.
Tovább“Vannak az irodalomban és különösen a prózánál mindig sokkal személyesebb, az egyes szám első személyű megszólalások esetében pedig kifejezetten alanyi hatású, a szerzőt és a megszólalót összemosó líranyelvben megfelelő formák a normálisnak tekintettől eltérő, de esetleg nagyon is hétköznapi szexualitás kifejezésére, leírására? Vannak olyan szavak és mondatok, amelyeken szégyenérzet nélkül lehet a szexualitás legintimebb, sokszor önmagunknak sem bevallott mélységeiről beszélni, a fétisekről vagy akár a perverziókról?” – Bedecs László kritikája Németh Zoltán Állati férj című kötetéről.
TovábbKritika a “Bizarr játékok” című tanulmánykötetről 2011/nyári számunkból.
Tovább