Címke: Novák Zsüliet

“Éjfélt ütött az óra, amikor felébredt álombéli álmából. Felvette kabátját, a pirosat szőrmegallérral, (ami soha nem ment igazán egyik ruhájához sem, mégis annyira ő volt, hogy szerintem csak az összes többi ruhája nem ment ehhez az egy kabáthoz). Felhúzta a szalagavatóra vásárolt magassarkú cipőjét, (amiben nem tudott igazán szépen járni, csak olyan darabosan, viszont ebbéli hiányosságát mindig diadalmas mosollyal ellensúlyozta. Bezzeg most, kecsesen sétált benne, mint egy gazella). (…) Kiment a kapun, senkit nem ébresztett fel, senkitől nem köszönt el, csak elsétált, mint a modellek. Egyetlen csillag világított az égen, abba az irányba indult. Sírtam. Persze, hogy sírtam. Nem tudtam erre mit mondani. Tudna valaki? És akkor azt mondta, hogy vegyük elő az Álmoskönyvet és keressem ki, hogy éjszakai utazás.” – Kortársak Krúdyról-sorozatunkban Novák Zsüliet írása.