Címke: Szalay László Pál

Cseles időkalicka

“Ha én, mint az olvasó belső hangja, valamit kívánhatnék, az az lenne, hogy legyünk sokkal elnézőbbek a múltunkkal, múltbéli énünkkel. Legfőbbképpen ne becsüljük le. Soha ne higgyük el, hogy lecserélhető.” -Szalay László Pál újévi gondolatai

Tovább

Apai jóság?

“Nem csak a falak mosódhatnak össze és élhetnek különleges jelentéstartományokban, hanem az apa fogalma is. Másként gondolkozhattak róla nagyapáink, apáink és a mai friss apajelöltek. ” – Szalay László Pál gondolatai apák napja kapcsán.

Tovább

Lö Pá – Menetlevelek

“Köszönj hát el 2017-től, ints neki „lö pát”, s közben készülj a napóleoni szertartásra, hogy tiszta testtel és lélekkel, megújhodott gondolatokkal fogj újra hozzá egy érintetlen, romlatlan esztendőhöz.” – Új sorozatunk, a Menetlevél havonta jelentkezik a Vörös postakocsi folyóirat szerkesztőinek, munkatársainak, állandó szerzőinek tárcáival. Az első Menetlevelet a szerzői törzsgárdánkhoz tartozó Szalay László Pál jegyzi.

Tovább

Böjti csiga  

“Fejtsük le a görcsbe rándult öklünket a sebváltóról, ami a következő fokozatot keresi. Tegyük üresbe a járgányt. Hagyjuk a motort, a kenőanyagokat, a fogaskerekeket, a láncszemeket lehűlni. Mi is engedjünk a figyelmünk állandó koncentráltságán. Mentsük fel az axonjainkat és dendritjeinket. Fogjuk vissza a magas fordulatszámot biztosító kávét, energiaitalt és amfetamint. Bátran hunyjuk le a szemünket. Kezdjük azzal, hogy „aki sokat alszik, keveset él” axiómát hatástalanítjuk.” – Szalay László Pál böjti tárcája.

Tovább

Hol vagy…?

“Feledéssel kezdeni egy évet. Nem lendülettel, hanem erős fékezéssel, hogy megtartsuk magunkat a szédülettől. Nem a megnyíló lehetőségek páratlan száma kápráztat el, hanem a megcsonkított családfa taszít bizonytalanságba. ” – Szalay László Pál tárcája nemzeti gyászunk kapcsán.

Tovább

Boldogok a szelídek

“Néhány éve is felröppent a hír, hogy a Nemzeti imádságunk reparálásra szorul. Mondván, nem tudja a mai ember kihallani a sorok közül a saját sorsát és nem dobban a szív, nem eped a honi kebel a zene ütemére.” – Szalay László Pál tárcája

Tovább

A hetedik  

“Gyermekkorom óta a postabontás híve, elkötelezett rajongója vagyok. Amíg nem volt megszámlálhatatlan csatorna a televízióban és nem voltunk transzfúziós módon rákötve a világhálóra, a híreket a jó öreg posta szállította. Édesapámmal megvolt a hangulata a délelőtt ezen óráinak. Napi és hetilapok, folyóiratok egyaránt rendszeresen landoltak a nappali asztalán. Bár a világ és a szokások megváltoztak, még mindig él benne a küldemények, pakkok, üzenetek, levelek váltásának múlt századi, avítt romantikája.” – Szalay László Pál tárcája

Tovább

Hithű értelmiségi etap

Hová is fészkelhetnénk be magunkat, ha fontos kérdéseket szeretnénk feltenni? No, nem ringatom magam abban a hiszemben, hogy találatos válaszokat is adunk majd. A kérdéseket viszont fel kell tennünk, hogy alkalmas időben, felkészült és hiteles személyek, jól kihegyezett ceruzájukkal, esetleg Herbin tintával pufferelt töltőtollukkal bevihessék az ébresztő döfést. Először azonban fészkelődjünk, még mielőtt a végzetes tusába fognánk. – Szalay László Pál esszéje

Tovább

Nyáridő

“Vége. Elvesztette a nyár az illúzióját. Itt van. Káprázat, sörhab, fesztiválláz, forró aszfalt, homokkal kevert izzadság, csúfolódó kutyák, indokolt meztelenkedés. Búgnak a klímák, a csókos üdítőmárka jéghegyek közül kacsingat, csobbannak a népek sorba egyre nagyobb vízözön kíséretében. A fény, a szabadság utáni vágyunk csömörre eszmél.” – Szalay László Pál nyár-tárcája

Tovább

Nem csak kerttel, de verssel is…

“A Biblia egy kerttel kezdődik és egy kertel ér véget. A mennyei Jeruzsálemben ott az a fa, amitől az ember el lett tiltva. Ez az élet fája. Ennek az árnyékában, a levelét és gyümölcsét fogyasztva lelünk rá az igazi, teljes, hiánytalan gyógyulásra. De addig is, amíg várnunk kell a tökéletesre, éljünk a részleges jóval. Éljünk az élet beszédével, a Szentírással, és a beszélő kerttel itt Széphalmon.” – Szalay László Pál megnyitója a Magyar Nyelv Múzeumának kertjében, a Széphalmi Irodalmi Herbárium kiállítás megnyitóján, 2015. június 1-én.

Tovább

Egy kút kávájának támaszkodva

“Kafka egyik elbeszélésében a görög isten, Poszeidón is szót kap. Nehezményezi, hogy őt mindenhol úgy ábrázolják, aki a tenger óriás hullámait lovagolja, háromágú szigonyával a kezében. A valóság pedig teljesen más, hiszen a tenger fenekén, számításaiba merülve tölti minden idejét. Kíváncsi lenne a vizekre, hogy mik felett is rendelkezik, de egyenlőre úgy áll, hogy elfoglaltsága miatt, csak közvetlenül a világvége előtt fog rá sort keríteni.” – Szalay László Pál tárcája A teremtés hete alkalmából

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

  • Nincs esemény

Kultúrkalendárium

<< máj 2020 >>
hkscpsv
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31