Mogyorósi László Nagykállóban élő költővel közelmúltban lejárt NKA-ösztöndíja és a Nyíregyháza-Iserlohn testvérvárosi kapcsolatok jegyében Németországban tett látogatása kapcsán beszélgettünk.

Mogyorósi László IserlohnbanKedves Laci! Az utóbbi időkben (ismét) fontos dolgok történtek veled. Egyrészt nemrég járt le egy éves NKA alkotói ösztöndíjad, másrészt a Nyíregyháza és az Észak-Rajna-Vesztfáliában található Iserlohn közötti testvérvárosi kapcsolatok csereprogramjában előbb vendégül láttad Regina Lindemann német írónőt, utóbb pedig magad töltöttél néhány hetet Németországban az ő vendégeként. Kezdjük az előbbivel! Kérlek, ha lehet, foglald össze röviden, milyen munkatervvel, milyen elképzelésekkel pályáztál a Kulturális Alapnál, és mennyiben sikerült ezt/ezeket megvalósítanod?

Egy verseskötet tervével pályáztam, aminek a MMVII. szonett munkacímet adtam. Az elkészült kézirattal már igazoltam is az NKA-nál, hogy teljesítettem a vállalásomat. Megvalósult tervről beszélhetek tehát. Ahogyan a címből is kitűnik, található a könyvben jónéhány szonett is (ha nem is 2007 darab), s a többi vers nagy része is kötött formájú, a keresztrímes strófáktól az antik sor- és strófaszerkezetekig terjedő skálán. A versek témája részben a szerelmi kapcsolat és annak felbomlása, illetve, túllépve a párválasztás fázisán, az anyaság, az anyaszerepben levő nőhöz és a gyerekhez való viszonyulás. Mindezen témák a maguk felemelő és visszás, groteszk viszonylataikban is megjelennek. A kötet magvát Henri de Toulouse-Lautrec 19. századi francia festő fiktív levelei, monológjai alkotják. A torz testű festő, aki mulatók törzsvendége és évekig egy bordélyház lakója is volt, festményein, litográfiáin, plakátjain is megnyilvánuló groteszk látásmódjával megfelelő alanynak tűnt, hogy fiktív megnyilatkozásaiban megfogalmazzam a világ groteszk voltát, relativizálva a torz, a rút és a szépség fogalmát.

Összeállt-e már új köteted anyaga? Mikorra várható a megjelenése?

Az új kötet nagyrészt ebből az NKA pályázatra készült anyagból áll, amit a leadási határidő után is tovább alakítgattam még. Legszívesebben kivártam volna vele a horatiusi kilenc évet, mielőtt kiadom a kezemből, de úgy érzem, ebben a felgyorsult világban ezt nem engedhetem meg magamnak. Így a kézirat most egy kiadónál (Napkút) megjelenés előtt áll. Remélem, hogy jövőre megjelenik.

Hogy érzed, új köteted, friss verseid mutatnak-e változást korábbi munkáidhoz képest? Mennyiben lesz más ez a kötet, mint a korábbiak, találhatunk-e benne olyan koncepcionális változásokat, amelyek eddig nem voltak jellemzőek rád? Változott-e a munkamódszered?

Szabó Lőrinc szerint egy költő versesköteteinek tükrözniük kell szerzőjük személyiségfejlődését. Mások szerint is úgy a jó, ha a költő új kötetében meghaladja korábbi műveit. A fejlődést én a saját könyvem esetében a világról szerzett ismereteim, tapasztalataim körének bővülése, személyiségem érettebbé válása mellett az előző két kötetemre jellemző klasszikus formák csiszoltabbá, letisztultabbá válásában látom. Egyébként az új könyv az előző kettőből következik, ugyanúgy a költészet örök nagy témáival foglalkozik. Ami plusz ehhez képest, az az újságírói nyelven demográfiai válságnak nevezett jelenség lecsapódása a lírában, bár az anya – gyermek, Mária – Jézus ábrázolásnak a keresztény világ művészetében szintén nagy hagyománya van. Ennek a kötetnek is próbáltam adni egy tapintható ívet, kezdet- és végpontot. Megvan benne a fennkölt és a groteszk hol egymásba fonódó, hol szétváló kettőssége is, ill. új elemként a groteszk művészet egy lehetséges filozófiájának versbeli kifejeződése a Toulouse-Lautrec ciklusban.  A lírai én ebben a kötetben is a hagyomány jelmezeiben jelenik meg a modern kor kulisszái előtt.

Áttérve a testvérvárosi csereprogramra, arra kérlek, mutasd be néhány szóban vendégedet, utóbb vendéglátódat, Regina Lindemannt. Ki ő, mit ír, mit lehet tudni róla? Hogy tetszett neki Nyíregyháza illetve Nagykálló?

Regina LindemannA 42 éves Regina Lindemann nem Iserlohnban él, de annak közelében. Egy gyógyászati segédeszközöket gyártó cégnél dolgozik a minőségbiztosítás területén. Munka mellett történelemből és irodalomból egyetemi tanulmányokat folytat. Tagja a Ruhr-Mark-i Íróegyesületnek. Dolgozik egy regényen is, de eddig elbeszélései jelentek meg antológiákban és folyóiratokban, ill. recenziókat ír még a Schreib-Lust Print Kiadó honlapjára.

Engem Iserlohnban egy egész egyesület látott vendégül, itt ő szinte kizárólag az én gondjaimra volt bízva, és én nem is tudtam neki annyi mindent megmutatni a helyből, mint a németek nekem. Az ő esetében akadály volt az is, hogy nem beszél magyarul, és ezt csak részben lehet áthidalni akkor is, ha egész nap folyamatosan tolmácsolok neki. Úgy gondolom, azért így is sok emberrel összeismertettem, sok helyet bemutattam neki. Hogy jól érezte magát, azt munkakedve is példázza: itt-tartózkodása alatt szorgalmasan vezette naplóját netbookján, és több magyar témájú elbeszélést is írt.

Nyíregyházán bemutatkozott vendéged a megyei könyvtárban egy SZIRT-rendezvény keretében. Jutott-e el hozzád visszajelzés, hogyan fogadta őt a közönség?

A visszajelzés annyi volt, amennyit a rendezvényen tapasztaltam. Az érdeklődő tekintetek mellett számomra a siker jele volt az is, hogy többen kérdéseket is megfogalmaztak felénk a felolvasás-beszélgetés végén.

Németországi utad során volt-e alkalmad megismerkedni más írókkal? Ráláttál-e az ottani írók alkotói közösségének életére valamelyest? Milyen az irodalmi élet arrafelé?

Térben és időben is korlátozott volt a mozgásterem, így az irodalmi életnek csak kis szeletére volt rálátásom.

Regina Lindemann és Mogyorósi László Literaturhotel FranzosenhohlAlkalmam volt részt venni a Ruhr-Marki Íróegyesület felolvasásán. Az egyesület tagjai, akik a ruhri és a marki járásban élnek, azok közül kerülnek ki, akik nem foglalkozásszerűen írnak, ill. nem a nagyobb kiadóknál jelennek meg. Magas képzettségű emberek, mérnökök, tanárok, stb., és inkább az idősebb korosztályhoz tartoznak (a legfiatalabb tag, akivel találkoztam, 40 éves volt, bár a 84 éves író sem tűnt öregnek).  Önálló kötet megjelentetésére a többségnek nem vagy csak ritkán adódik lehetősége, de folyóiratokban, antológiákban publikálnak. Fórumukul szolgálnak az egyesület által rendszeresen kiadott antológiák is, amit a tagdíjakból finanszíroznak. Rendszeresen rendeznek felolvasásokat a környék városaiban.

Ott élő magyarok tapasztalata szerint a németek sokkal többet olvasnak, mint a magyarok. Ehhez nyilván kedvezőbbek ott a feltételek: van rá idejük, energiájuk, pénzük. Más kérdés, hogy Iserlohn két nagy könyvesboltjának polcait nagyrészt lektűrök, bestsellerek töltötték meg, szépirodalom, klasszikus irodalom alig volt. Persze ez egy viszonylag kis város 94 ezer lakosával.

Volt-e alkalmad az ottani közönséggel találkozni?

Július 22-én a Literaturhotel Franzosenhohl-ban sor került egy „Magyar Délután” elnevezésű rendezvényre, ahol Regina Lindemann és én a projekt során született írásainkból olvastunk fel: én a naplómból, ill. korábbi német verseimből is, ő a naplója mellet az elbeszéléseiből. A közönség a Nyíregyháza és Iserlohn testvérvárosi kapcsolatait ápoló egyesület tagjaiból állt, akik megtöltötték a termet. A végén a közönség kérdései sem maradtak el. A felolvasás után többen tetszésüknek adtak hangot, ill. meghívtak különféle programokra.

Ugyanitt egy másik alkalommal magam is a publikum soraiban vettem részt egy felolvasáson. Egy vacsora után egy krimi-írónő olvasott fel regényeiből. Telt ház volt, a közönség jól szórakozott, és nem csak az írónő valóban jó előadói stílusa miatt; szemmel láthatóan tetszettek a hallgatóságnak a felolvasott regényrészletek, amik bennem azt a benyomást keltették, mintha húsz évvel ezelőtti német és amerikai krimisorozatok restaurált sablonjaiból építkeznének. A Literaturhotel egy üzleti vállalkozás, ez pedig egy profitorientált felolvasás volt, belépőjegyekkel és fogyasztással. És azt hiszem, ennek kialakulóban van már a hazai megfelelője is. De a Literaturhotel helyet biztosított már az említett íróegyesület rendezvényének is, ahol persze szintén szempont volt, hogy megérje azért anyagilag is.

Milyen publikációs lenyomata lesz a csereprogramnak?

A projekt során született szövegek első körben magyarul és németül felkerülnek Iserlohn és Nyíregyháza honlapjára májusig. Az iserlohniak a sikeren felbuzdulva hasonló projektek lefolytatását tervezik lengyel és orosz testvérvárosukkal is, és a mi szövegeink majd csak azokkal együtt jelennek meg a tervek szerint egy közös kötetben, hiszen így szélesebb közönség érdeklődésére tarthat majd számot a könyv.