Dr. Kovács Ferenccel, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megye Turizmusáért Egyesület elnökével Nagy Balázs beszélget lapunk 2010/tavasz számában, mely kiemelt helyen foglalkozik a tiszadobi kastéllyal.

Tiszadob, Andrássy kastély

Tiszadob Magyarország legkeletibb megyéjének, Szabolcs-Szatmár-Beregnek olyan települése, ahol a megyében a legtöbb védelemre méltó épület és természeti érték összpontosul. A Tisza hatalmas holtága mellett található a település, az élő Tiszán pontonhíd köti össze a taktaközi tájegységgel. A falu nevét a krónikák 1220 körül említik először. A birtok a XVII. század közepén Monaki Anna hozományaként került az Andrássy család kezébe, s egészen 1945-ig ők voltak a település birtokosai.

Tiszadob leghíresebb nevezetessége, a gótizáló és neoreneszánsz elemekből ötvözött historizáló kastély is az Andrássy családhoz kapcsolódik. A soktornyú, hatalmas épülettömb 1880–1885 között épült Meinig Artúr építész tervei szerint. Idősebb Andrássy Gyula külügyminiszter a francia kastélyok mintájára emeltette. Nemcsak a család több generációjának lakóhelyeként, hanem egykor értékes festmény-, gobelin-, bútor- és fegyvergyűjteményük, valamint tízezer kötetes könyvtáruk elhelyezésére is szolgált. Ő létesítette az épület háta mögött a hatalmas tájkertet is, melynek szépen gondozott és nyírt bukszuslabirintusa egyedülálló az országban. A kastélyhoz kapcsolódó park fái között áthaladva mesebeli látvány tárul a látogató elé: mintha a Loire völgyében járnánk. Ez a hatalmas park a helyszíne a minden nyáron megrendezésre kerülő „Zongora ünnepe Keleten” című zongorafesztiválnak, amelyen világhírű hazai és külföldi művészek lépnek fel.

Az Andrássy család egyike azon magyar grófi családoknak, amely – fokozatosan emelkedve a társadalmi ranglétrán – évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott az ország történelmében. „E család – melynek székely eredetére büszkék lehetünk – ma is használja a csíkszentkirályi előnevet, és ha vannak a jelenben, kik hazánk határain túl is hírre emelkedve, fényt árasztanak e névre, úgy a múltban is voltak oly dicsők, kikre büszkék lehetnek az utódok.” – írta Orbán Balázs az Andrássyakról. Több mint 400 év telt el azóta, hogy az Andrássy család elhagyni kényszerült székely birtokát. Az ősi kúriát az idő elmosta a föld színéről, a család emléke elhalványult a szülőfalu köztudatában, de teljesen mégsem ment feledésbe. A családi krónika feljegyezte, hogy az Andrássyak vitéz katonák voltak. Az uralkodó szolgálatában a török és a porosz ellen küzdöttek, de akadtak köztük olyanok is, akik Rákóczi oldalán harcoltak. Katonai uniformisukat nemegyszer díszítette tábornoki tölgyfalevél. Kitűntek a Gömör-megyei politikai életben, jó néhányan közülük viselték a megyei főispánsági tisztséget. Volt köztük püspök és számos fontos személyiség, azonban a legkiemelkedőbb egyéniség Andrássy Gyula, Magyarország miniszterelnöke, majd az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere.

A tiszadobi Andrássy-kastély turisztikai célú hasznosítására nagyszabású tervek készültek, amelynek megvalósítására európai uniós és magyar források felhasználásával előreláthatólag 2013-ig kerül sor.

Nagy Balázs: Hogyan került kapcsolatba a Tiszadob-projekttel?

Dr. Kovács Ferenc, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Turizmusáért Egyesület elnöke
Dr. Kovács Ferenc, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Turizmusáért Egyesület elnöke

Dr. Kovács Ferenc: 2007 tavaszán a megyei önkormányzat jogtanácsosaként vizsgáltam egy felszámolás előtt álló turizmussal foglalkozó közhasznú társaságot, amely kedvezményezettje volt egy projektnek. Ez a projekt arról szólt, hogy a magyar-szlovák határ mentén létrejönne egy „Andrássy” Kulturális Út, ami a régi Andrássy kastélyokat tartalmazta. Betlér, Krasznahorka és Tőketerebes a Felvidéken, a mi részünkről pedig Monok és Tiszadob. A kis összegű pályázatot a megyei önkormányzatnak gyorsított eljárásban kellett lefolytatni, melynek során kialakítottunk egy eredeti koncepciót. Több olyan embert vontunk be, akik turisztikai, művészettörténeti szempontból foglalkoztak ezekkel a kastélyokkal. A pályázat sikeresen lezárult, készült egy háromnyelvű kiadvány, mi pedig továbbgondolva a lehetőségeket azt terveztük, hogy beadunk egy kulturális út pályázatot, annál is inkább, mivel 2009 Magyarországon a kulturális turizmus éve volt. Arra számítottunk, hogy ennek segítségével a kulturális út kidolgozottságának olyan szintjét sikerül elérni, ami uniós szinten is jelentőséggel bír. Luxemburgban van az Európai Uniónak egy szervezete, amely az európai kulturális utakat tartja számon. A 2007 novemberében tartott nyitókonferenciára meghívtuk az Andrássyak bölcsőjének tartott Csíkszentkirály polgármesterét is, s aláírtunk egy immár háromoldalú magyar-szlovák-román együttműködést. Azt terveztük, hogy egy három országot érintő, az európai nyilvántartásban is szereplő kulturális utat alakítunk ki. A természeti szépségeket, a történelmi-kulturális értékekkel egyesítve állítunk össze programcsomagokat, és ezt megfelelően kommunikálva, többnyelvű honlapot készítve mutatjuk be a látványosságokat, amelyekért érdemes ide eljönni. Feltüntetjük az éttermeket, a szálláslehetőségeket, a programokat, s mindezt az Andrássy család történetéhez kapcsoljuk. Felmerült, hogy közelítünk a vadászathoz, megmutatjuk, hogy milyen volt a társasági élet és a gasztronómia a XVIII–XIX. században. Hiába voltak azonban egyedi elképzeléseink, a minisztérium nem írt ki pályázatot, így a programunk megrekedt.

Nagy Balázs: A többi partner sem tudott segíteni?

Dr. Kovács Ferenc: Bár a felvidéken a magyar-szlovák viszony nem volt felhőtlen, ennek ellenére a projektben mindenki maximálisan partner volt, a gondot a források hiánya okozta. Hiába próbáltunk a közös előnyökre alapozni, náluk semmi önerő nem volt.

Nagy Balázs: Mégsem lehet azt mondani, hogy Tiszadob vesztesen került ki ebből a projektből.

Dr. Kovács Ferenc: Valóban nem, hiszen 2008-ban továbbvittük az elképzelésünket a tiszadobi kastély felújítása, mint kiemelt fejlesztési program felé. Akkor más nyilvánvaló volt, hogy a kastély megürül, mert az állami gondozott fiatalok átkerülnek az újonnan kialakított helyre. Az önkormányzatnak kötelezettsége is volt, hogy a kastéllyal valamit tenni kell. Ekkor jött az ötlet, hogy legyen egy kulturális, turisztikai központ, aminek a kialakítása teljes felújítást jelent. A programnak része még a kastély körül lévő 2,4 hektáros terület eredeti szépségében való megtartása, gondozása. Egyes elemekben szeretnénk megőrizni a kastély XIX. századi jellegét, ahogyan azt Andrássy Gyula megálmodta, ugyanakkor szándékunk, hogy az épületnek funkciója is legyen. Az egyetlen futó nyári program, a zongorafesztivál továbbra is működhessen kint, de bent is legyen olyan helyiség, ahol 250–300 ember össze tud jönni egy koncertre, konferenciára, vagy egyéb rendezvényre. Legyen kiállítási hely, ahol helyet kaphatnak állandó, az Andrássy családhoz kapcsolódó, illetve más jellegű, időszakos kiállítások is. A műemlék épület egyes részei restaurálva lennének, és természetesen megmaradnának az eredeti állapotukban. A két elképzelés a kidolgozás során végig viaskodott egymással, hiszen egy műemléki és egy modern funkcionális megközelítés ellentétben áll egymással, mégis ebből születtett meg az a terv, amit elfogadtak.

Nagy Balázs: Hol tart ez a projekt jelen pillanatban?

Dr. Kovács Ferenc: A kiviteli tervek karácsony előtt elkészültek, s most azon dolgozunk, hogyan lehet a kiviteli tendert kiírni, azaz nyáron kezdődjön meg a konkrét beruházás, mert jövő év novemberéig be kell fejezni. Korabeli bútorok, dísztárgyak beszerzésére is lesz lehetőség. Szeretnénk megtartani, illetve pótolni azokat az elemeket, melyek révén a látogató azt érezheti, hogy a gróf nemrég ment el a kastélyból. Ugyanez igaz a kertre is, ami kertészmérnökök segítségével újul meg. A Megyei Önkormányzatnak egy 15,5 hektáros területe van a kastély körül, ennek egy része természetvédelmi terület, ott nem lehet fejleszteni, ezért is határoltuk a fejlesztési területet 2,4 hektárra, ami mellett más célra is maradnak területek. Nagy hiányosság ugyanis, hogy nincs szálláslehetőség. A kastélyon belül nem engedtek szállást kialakítani, nemhogy vendégszobát, még egy öltözőszobát sem, pedig szükség lett volna rá. Nem tudtuk meggyőzni a döntéshozókat, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, a bíráló testület lehetőséget sem adott, hogy érveljünk a projekt mellett. Két nagy megoldandó feladat áll előttünk: befektetőt kell keresni, hogy legyen szálláslehetőség, illetve meg kell tölteni a kastélyt programokkal. Ez utóbbi nem egyszerű, rengeteg szervezést igénylő feladat, de remélem, év végéig összeáll egy konkrét programsorozat, s jövő év végén pedig sor kerülhet az első rendezvényekre. Sok ötlet van, próbáltunk kreatív embereket bevonni, ám sajnos a projekt nem ad lehetőséget ennek finanszírozására, a költségeinkből sok mindent csökkentettek, holott az építkezésnek szellemi szinten is meg kell valósulnia. A befektetők keresése is rossz időpontra, a gazdasági válság idejére esett. Jártak itt spanyol beruházók, akik komolyan foglalkoztak az üggyel, el is készítették a javaslataikat, de megállt a dolog, mert leállítottak fejlesztéseket. Tiszadobnak egyébként nagy lehetősége a jó minőségű termálvíz, így egy termálhotel építése is felmerült.

Nagy Balázs: Mi lesz a megrekedt öt helyszínes projekttel?

Dr. Kovács Ferenc: Az a projekt részben továbbél Tiszadobban, ami földrajzi elhelyezkedése révén is adná magát, mint az Andrássy Kulturális Út központja, másrészt 2009 tavaszán megnyertünk egy magyar-szlovák kétoldali határ menti fejlesztési pályázatot, aminek révén a 2007-es elképzeléseink most részben megvalósulhatnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kassa megye gazdasági, társadalmi és természetföldrajzi összetartozása, másrészt pedig a két megyében fennálló hasonló problémák elleni küzdelem is indokolja ezt a projektet. Mindkét megyében jelenlévő probléma a gazdasági elmaradás és közös cél a gazdaság fellendítése, a lakosság életminőségének javítása. Az említett területek interkulturális kommunikációja nem minden esetben megfelelő, pozitív szemléletváltásra van szükség. Mindezek mellett a térség hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott, nagyarányú a munkanélküliség, ezért is szükséges a turizmus, mint gazdasági ág fejlesztése. Tény is, hogy a térségben nincs megfelelően kialakított imázs, nincsenek jelen a régió értékei a köztudatban, sőt, inkább jellemzőek a negatív sztereotípiák, amelyeket fel kell oldani.

Nagy Balázs: Mit tud tenni ez a projekt az említett problémák megoldása érdekében?

Dr. Kovács Ferenc: A „Kastélyturizmus a magyar-szlovák határ mentén” című projekt konkrét célja, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kassa megyékben található kastélyokat, kúriákat egységes, koncepcionális turisztikai csomagként kapcsoljuk össze és népszerűsítsük a korszerű marketing-eszközök segítésével (pl. honlap, PR DVD film, info-kioszk terminál, nagyméretű információs tábla minden kastély előtt). A kastélyturizmusra alapozva szeretnénk a térségben élő lakosság turizmusból származó bevételét növelni azáltal, hogy a turisták igénybe veszik az általuk kínált szolgáltatásokat (pl. szállás, étkezés, megyei termékek értékesítése). A projekt eredményeképpen 15–15 kastélyt (15 db Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és 15 db Kassa megyei kastély) integrálunk egységes láncolatba, amelyek kiválasztása turisztikai szakértők segítségével történik. Ez egy rövid futamidejű (2010 novemberéig tartó), kis költségvetésű (25–30 milliós) pályázat, de mindenképpen előrelépés. Sajnos mindig kis lépésekkel kell előremenni, de hosszú távon ezáltal is megvan a lehetőség, hogy elősegítsük a térség gazdasági fejlődését és felzárkózását, és kihasználjuk a határ menti együttműködésben rejlő lehetőségeket az ott élő lakosság életminőségének javítása érdekében. A jövőben a térség kastélyait összekötő út bekerülhet az európai kulturális utak sorába, s Tiszadob nemcsak a három országot érintő tematikus út központja lehet, hanem a megyei turizmus egyik emblémájaként is különös jelentőséggel bír. A hírnevére építve számos további lehetőség adódik, ezek viszont már felveti a megye turisztikájából hiányzó összefogás kérdését. Nem egymással versengve, hanem egymást segítve kellene megoldásokat találni. Tiszadob teljesen más, mint Sóstó, a szatmári vagy a beregi részek. Nehéz úgy koordinálni a fejlesztését, hogy abból mindenki profitáljon.

Nagy Balázs: Milyen szervezetek tehetnek azért, hogy a tiszadobi kastély újra életre keljen?

Dr. Kovács Ferenc: A projekt mögött a Megyei Önkormányzat áll, mely vállalta, hogy létrehoz egy projektcéget, amelyik kialakítja a megfelelő kapcsolatokat, szervezi a programokat, fenntartja a kastélyt és különféle információs szolgáltatásokat nyújt. A kastélyt mint kulturális központot be kell majd lakni, életre kell kelteni. Jogilag nincs köze a projekthez, de mint civil szervezet segítheti ezt a novemberben megalakult Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Turizmusáért Egyesület.

EXKURZUS

Tizenhat lépés a magyar-szlovák határ mentén

A „Kastélyturizmzus a magyar-szlovák határ mentén” című projekt keretében a Tőketerebesi Andrássy Múzeum, mint határon túli partner 2010. februárjában szervezett egy tanulmányutat, amelynek során a megyei szakértők felkeresték a Kassa megyében található kastélyokat, kúriákat, múzeumokat és a kapcsolódó nevezetességeket, valamint felmérték a turisztikai infrastruktúra kiépítettségét. A sajtó képviseletében, illetve az egyesület tagjaként lehetőségem volt részt venni a tanulmányúton, s az alábbiakban szeretném röviden bemutatni a meglátogatott helyszíneket.

Az egyes helyszíneken a szlovák turisztikai delegáció kalauzol végig bennünket. Odaadóak és készségesek, kétségtelen, hogy ez az együttműködés számukra is nagy jelentőségű. A projekt címével ellentétben viszont kevés kastély van az úti célok között, jóval nagyobb számban vannak múzeumok, melyek egy része azonban igazi különlegesség, és érdeklődésre tarthat számot a magyar turisták körében. További egyeztetések után fog kiderülni, hogy mely helyszínek legyenek részei a kialakítandó útvonalnak, s kerüljenek bele egy turisztikai programcsomagba. Az út során nyilvánvalóvá vált, hogy a nyelvi nehézségek gyakran válnak akadályokká, ezért az egyes turisztikai termékek csak akkor értékesíthetők, ha az azokhoz kapcsolódó információkat mindenki a saját nyelvén is megkaphatja. (Nagy Balázs)

  1. Borsi-kastély – Borsi, szlovákul Borsa község a magyar-szlovák határ mellett, Sátoraljaújhelytől 3 km-re, a Tőketerebesi járásban fekszik, s itt található II. Rákóczi Ferenc szülőháza, a Borsi kastély. A kastély felújítása elsősorban szlovák és magyar állami, ill. EU-s támogatások felhasználásával történik. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. 2005-ben több földszinti helyiséget felújítottak, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg. A várkastély ma még meglehetősen elhanyagolt állapotban van, de látszik az is, hogy a fejedelem emlékének őrzői a lehetőségekhez mérten sokat tesznek az épület megóvásáért.
  2. Vécsey-kastély – Bodrogszerdahely, szlovákul Streda a következő állomás, ahol Kossuth Lajos élt és dolgozott 1832-ben, mint báró Vécsey Pál jogtanácsosa. A barokk kastélyt 1700 körül építtette Vécsey László. A XIX. század végén átalakították, és a XX. század elején ismét rendbe hozták. Ma egy része az egyházé, más részében a járási hivatal irodái és más intézmények vannak, de az épület jövőbeli méltó felhasználásáról még nem döntöttek.
  3. Megyeháza, Zemplén – (Zemplín) volt a szakértői csoport harmadik megállóhelye, ahol a régen megyeházaként, ma múzeumként funkcionáló épületet tekintettük meg. A kétszintes épület külső homlokzata szép állapotban van, a belső részek azonban további munkálatokat kívánnak.
  4. Honismereti Múzeum – melyet Tőketerebesre (Trebisov) érkezve vett szemügyre a csoport. A múzeum kiállítását az Andrássyak kastélyának és régi gazdasági épületeinek falai között lehet megtekinteni. Nagy turisztikai potenciállal bír.
  5. Andrássy Gyula Mauzóleuma – szintén Terebesen található, neogótikus stílusban épült fontos kegyeleti hely, egyszerű megközelíthetőséggel.
  6. Zempléni Múzeum – Nagymihályiban (Michalovce), a Sztáray család udvarházában található. Bőséges gyűjteménye archeológiai, történelmi, néprajzi, művészettörténeti és természeti tárlatokat foglal magában.
  7. Gitár Múzeum – Szobránc, az első nap utolsó állomása. A múzeum az üzemeltető szerint mozgalmas évnek néz elébe, nagy fejlesztési tervekkel, amely ha megvalósul, jelentős zarándokhellyé válhat a modern zenetörténetet kedvelők számára.
  8. Kelet-szlovákiai Múzeum – Kassa, a szakértői csoport első megállója a tanulmányút második napján. A múzeum a legrégebbi és legjelentősebb múzeumok közé tartozik Szlovákiában. Több egyedülálló kiállítási részleg és tárgy található itt meg. A csoport megtekintette a II. Rákóczi Ferenc Emlékházat, amelyet a fejedelem törökországi házának pontos mására építettek a XX. sz. elején. Megnéztük a viaszfigurákat is bemutató Miklós börtönt valamint a hozzá kapcsolódó hóhérlakot.
  9. Szlovák Technikai Múzeum – A Kassán található múzeum a tudomány és a technika fejlődését dokumentálja Szlovákia területén. Több mint 16 ezer kiállítási tárgyat tudhat magáénak, így a múzeum alapos megismerése jelentős időráfordítást igényelt.
  10. Udvarház Bugyimírban – Budimír Kassától észak-keletre 5 km-re, a Tarca folyó jobb partján fekszik és a település egy, a XVIII. század második harmadából származó gyönyörű klasszicista kastéllyal rendelkezik. A kastély jelenleg a Szlovák Műszaki Múzeum székhelye, ahol a csoportot leginkább az időmérés és az óraszerkezetek történetét bemutató tárlat nyűgözte le. Meglátogattunk egy régiségkereskedésként funkcionáló korabeli gazdasági épületet is, amely az elhangzottak alapján jelentős látogatószámmal bír, és Magyarországon is ismert.
  11. gróf Andrássy Dénes és neje mauzóleuma – Krasznahorkaváralján a harmadik nap első állomása volt. A mauzóleum érdekessége, hogy belső díszítését XX. század eleji híres mesteremberek készítették a világ minden tájáról származó színes márványokból és drágakövekből. Kupolája arany alapon kiképzett mozaikkal van díszítve. A mauzóleum épülete a maga egyszerűségével és monumentális szépségével a VIII–IX. századbeli régi keresztény építményekre emlékeztet.
  12. Andrássy képtár – Krasznahorka. Az úticélok között szerepelt gróf Andrássy Dénes képtára. A gróf halála után, végrendelete értelmében a műalkotások Budapestre kerültek. 1990-ben a kiállítási termekben új képzőművészeti állandó kiállítás létesült, mely a XVIII–XIX. század portréfestészetére összpontosul.
  13. Szlovák Nemzeti Múzeum – Krasznahorka. A vár jó építészeti állapota és értékes gyűjteménye révén a kastélyturizmus projekt keretein belül kialakítandó tematikus utak egyik kiemelt célpontja lehet. Krasznahorka valaha Gömör megye gazdasági és társadalmi központja volt. Aki Kassa vagy Rozsnyó felől érkezik, lenyűgözi a látvány, az előtte elhúzódó hegyormon álló vár látképe, teraszos építményei, bástyái. A vár történetéből és építészeti fejlődéséből megismerhetjük a középkori várak keletkezését, fejlődését és a hűbérrendszer kialakulását. A vár jó építészeti állapota, romantikával teli fényes múltja, értékes gyűjteményei lehet az oka, hogy a Gömörbe látogatót jobban csalogatja a vár megtekintése, mint a többi műemlék.
  14. Andrássy kastély – Betlér. A kastély kétségkívül a tanulmányút egyik csúcspontját képezi. A szlovákiai műemlékvédelemben elsőrendű fontossággal bír, hiszen sértetlenül átvészelte a két világháború veszedelmeit, és eredeti berendezésével az idegenforgalom központjává vált a régióban. A kastélyhoz tartozó gyönyörű park 81 hektár kiterjedésű, s nemcsak értékes növények, de vízfelületek, ösvények, történelmi építmények is alkotják, melyek a kastéllyal együtt harmonikus egységet képeznek.
  15. Bányászati Múzeum – Rozsnyó. Az intézmény a járási honismereti múzeum szerepét tölti be. Szakosítása a Szepes-Gömöri Érchegység bányászatára és kohászatára, valamint Felső-Gömör képzőművészeti alkotásainak gyűjtésére irányul.
  16. Andrássy Közösségi Múzeum – Vlahó. Az utolsó nap egyetlen célpontja. A múzeumban jelentős mennyiségű és magas minőségű vadásztrófea, valamint a XIX. század végi és a XX. század eleji használati tárgyak sokasága látható.

A Vörös Postakocsi 2010. tavasz