Miféle város ez? Miféle fal,
milyen fal épül itt, s e tornyok?
Miféle város ez? A kőből, a kőből,
a langymeleg lélek-erőből,
a nyálkás agy-redőkből,
a húsból épül ez, s hol is? hol is?

Egy vers a SZIRT city-zen c. felolvasóestjéről.

Miféle város ez? Miféle fal,
milyen fal épül itt, s e tornyok?
Miféle város ez? A kőből, a kőből,
a langymeleg lélek-erőből,
a nyálkás agy-redőkből,
a húsból épül ez, s hol is? hol is?

Miféle Déva-vára ez,
hol nem, mozdulnod nem lehet,
tudod, kitörnöd nem lehet,
a befalazó s a befalazott az egy.

S ha megszöknél is, nincsen már hová,
mert szökni is csak innen tudsz, ha mersz,
de innen minden út visszább vezet,
egyre csak visszább, a csigavonalak mentén
a labirintus mélyéhez vezet,
ahonnan a bikafejű szökne most,
de nincs fonál.

Végtére is idegen vagy itt, hisz jól tudod.

Idegen utcák, idegen házak és falak,
s te itt bolyongsz; lezárt magad-lakat,
s ez idegenség is velődig mind te vagy.

Miféle város ez, miféle folyton épülő?

(Egy öregember ül a sötétben,
ül egy öregember a sötétben,
a kezében valami volt, valami volt,
mostanra semmi nem maradt.)