A Nyíregyházi Főiskola Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszéke a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar HANG-SZÓ-KÉP című rendezvénysorozata keretében hagyományteremtő céllal pályázatot hirdetett ez év márciusában a nyelvészet iránt érdeklődő középiskolás diákok számára. A pályázat a Költészet és nyelvészet címet viselte. Egy közismert magyar költő versét kellett átírni valamilyen stílusréteg, nyelvhasználati réteg nyelvi jellemzőinek megfelelően.

Ferenczy Zsolt / Farm Decor 08

A diákoknak ötletet is adtunk, íme, a Falu végén kurta kocsma két versszaka „hivatalosan”:

A település perifériáján időszakos üzemeltetésű vendéglátó-ipari egység funkcionál. A Szamos folyóban levő tükörképe a rossz látási viszonyok következtében nem vehető észre.
A Föld tengely körüli forgása azt eredményezi, hogy a Hold árnyéka erre a területre vetődik. A két part közötti forgalmat lebonyolító jármű a kikötőben vesztegel a sötétségben, nélkülözve az utazni szándékozókat.

És eszperente nyelven:

Telepszegleten szeszelde
csermely mellett elhelyezve,
benne kedve tetszelegne,
teszem fel, nem esteledne.

Egek rendre estelednek,
erek, berkek csendesednek.
Dereglye sem megy keresztbe,
hever e fekete csendbe.

Az Anyám tyúkja (az első versszaka) ősmagyarul (Mizser Lajos átirata):

Eχ miü ozu küβü tiku anyaγ kündü,
Ozu szobá belü loku itten kündü.
Latum, joβu ozu istemi, joβut odu,
Hudzs βiβé felé ozu kündü dolguát.

A pályázat sikeresnek mondható, több mint húsz munka érkezett. Bajádi Martinnak és Szurkos Zalánnak, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulóinak a pályaműve azért is érdemelt különdíjat, mert nem egy, hanem több verset és formát „kompilált”. Hogy mely költeményekre alludál, annak „megfejtését” azt az olvasóra bízzuk.

Himnusz Rokwúd népéhez

Kékek a rokwúdi dombok, kapálnak a szürke galambok,
Hallgat az esteli nyáj, ballag a részeg „polgár”.
Villám, távoli zörgés, a kocsiban falugyűlés,
Gyűl Rokwúdnak serege, élén a polgármestere!

Tamás a faluban a heti misére járva,
A rózsaszín biciklijén a polgármestert látta.
Felesleges dolog sietnie oly nagyon,
A polgármester úgyis hullarészeg vagyon.

Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a cigánybandára.
Felesleges dolog sütnie oly nagyon,
A cigányoknak kedve bazseválni vagyon!

Pista bá, kapáló mesterem vagy te nékem,
Te vagy a paraszt, kitől egy hétre kaptam
KAPÁM, mellyel rendszeresen ver apám!

Rokwúdnak népe feláll a székre
És elkiáltja magát: „JU HÉJ!”
Mert megjött a segély!
Lesz újra kenyér!

Rokwúd története nem tekint oly régre,
Mert az ország a falut a VATERÁN vette.
Nem fizetett érte oly túl sokat,
Mer’ nem ér az csak forintokat.

Rokwúd népe munkás nemzet,
De faluját nem edzette.
Ez lett Rokwúd népének veszte,
A gyarmatosítást el nem kerülhette.

Ó, Rokwúd kapás népe!
Legyél hazád dicsősége.
Fogd szerszámod kezedbe,
És míveld földünk ÖRÖKRE!