Nem a madarakról

Persze, hogy nem a madarakról van szó.
Ezek itt most még csak gyakorlatoznak
felrebbenni egyszerre, sopánkodni,
mivel az átmenet gyakorta hosszabb
az elkövetkező jövőnél. Ezek
nem vállalnak semmi komoly kalandot,
meg hát hová is mehetnének, ebbe
születtek, ehhez szoktak. Csak galambok.

 

Ideje van

Ideje van megint, mint már annyiszor,
és nem vagyok készenlétben,
hiszen mióta az eszemet tudom,
mást soha sem, csak a kényszert értem.

Hiába tudom, hogy szeretni kéne
és gondolni másokra is,
ha nem ér semmit, bárhogyan teszek.
A tett is az, ha az ok hamis.

A csendet megtörni egyre kevesebb
lesz már valódi alkalom.
Csak hallgatom, amit erre hoz a szél,
kopogó esőt csukott ablakon.

Hát most készülj, lusta szív, akkor is, ha
rég veszett ez az ügy veled.
Kint már hó keveredik az esőbe
és a nyakunkon az ünnepek.

Soltész István: Madarak