Szívmalomharc

Visszabontja az este
a nappal kötött hiányod.
Pamutfonalak hullanak mélyre
ahol nem világít
csak a nikotinsárga bögre
teafénye.
Hiába citromaroma és szerelempótló,
letüdőzlek de köztünk a filter,
szomorúzsos szád zárójelben mosolyog,
a panel falán egy szomorú filccel.
Nekem egy jelből képző,
egy lépcsőház amiben csak te vagy steril,
egy kortárs szívmakett darabjait
szállító gyűrött orrú papírrepülő.
Kaputelefonban Mozart, recsegő
de real,
nyitott ajtajú machboxok és házak
kapukódja nem jó hozzád.
Magánypótló járatokon szemezgetem
granulátum emlékedet,
minden nap pamut karddal
küzdök azzal ami nem létezett.

 

Jelképes eltérés

Lihegés, az is több ezer szálon.
Ablaktisztító spray légterében előítéletek.
Feszengés, jelképes eltérés, privát terek.
Az illata marad, de mit ért a száradáson?

 

szaboattila