silene_lehto

Silene Lehto helsinki költőnő, akinek első verseskötetét (Hän lähti valaiden matkaan, 2011) az egyik legrangosabb finn irodalmi díjra jelölték. Második kötete, a Lumikin sydän, vagyis Hófehérke szíve legújabb, 2014-ben megjelent kötete szintén nagy sikert aratott. Versei elfeledett mesék és történelmi személyek köré fonódnak, valamint az anatómiához fűződő létkérdéseket is boncolgatja. Az alábbi versek a finn költőnő verseinek első magyar nyelvű fordításai. 

 

Anatómiai előadás

Itt látjátok egy gyilkosság áldozatául esett szívét,
Miként észrevettétek, összezsugorodott, meghökkentették,
megsebezték azt, nehéz kivenni még a konzerváló
edényből is, olyan erősen nyomódik az aljához, mint az
üregébe visszahúzódó tengeri csillag. Ilyen szíveket soha
nem szabadna szívbetegekbe helyezni. Ezek a szívek
csalódásukat idegen véráramba pumpálják, idegen
szegycsontok alatt gyakorolják a tahikardiát: ezek a szívek
mártíromságra hajlamosak, mint a politikai foglyok.

 

Victor Frankenstein

1.

A bánat jelentéktelen,
haszontalan érzés,
csak a bűnösség az,
ami viseli felelősségünket.

 

Chopin szíve

Ludwika nem képes szünet nélkül elmesélni a beszélő,
rókamuffos nőnek, hogy a zongorista halott,
a vonatok sem szűnnek meg járni, a nők sem
hagyják abba jelentéktelen kalaptartójuk hordozását,
hogy az ébenfa dobozban a térdén
hever fivérének szíve brandybe áztatva,
súlya átível egyik térdéről a másikra,
hogyan lehet ilyen törékeny férfinak ilyen nehéz szíve,
az állomáson feketébe öltözött férfiak lépkednek,
négy hüvelyk van elmozdulva a világtól, a nő
megint kérdez valamit (tudna valaki más
válaszolni neki), Ludwika azt gondolja, hogy már
soha többé nem iszik brandyt, soha nem tér vissza
Párizsba, ahol a Père-Lachais kősziklái
alatt szólnak az állatok ösvényén a prelúdok.