Gotthold Ephraim Lessing először 1772 márciusában színre vitt alkotását, az Emilia Galottit Keresztes Attila rendezésében mutatta be a Móricz Zsigmond Színház. A „polgári szomorújáték” megteremtőjének eredetileg öt felvonásos darabját (dramaturg: Szokolai Brigitta) Nyíregyházán két részben játsszák. A Bíró Bence által újrafordított mű klasszikusan tömör és végletes indulatokat görgető tragikus história. Lessing a témát Liviustól merítette: a római történetet, Verginia életét és halálát kora itáliai környezetébe áthelyezve politikai drámát írt. A zsarnok herceg alakja Keresztesnél azonban nem kíméletlen kényúr, hanem a szelíd polgárlány, Emilia Galotti iránt feltámadt végzetes szerelmének áldozata. Igaz, csellel akarja őt megszerezni, azonban a véletlen közbeszól, s gazemberré válik. Az elrabolt, s vőlegényét elveszítő leány, hogy becsületét védje, apját fatális tettre biztatja, Odoardo pedig megteszi, amire gyermeke kérte…

A hófehér és abszolút üres, „minimal art”-hatású, kórtermet (esetleg börtöncellát) asszociáló tér (díszlet: Fodor Viola) alkalmas a lelkek élveboncolására, a legapróbb gesztusok felnagyítására. Keresztes Attila – aki korábbi nyíregyházi munkáiban már bizonyította a veretes irodalmi alapanyagok iránti vonzalmát Csokonai Karnyónéjának, Dürrenmatt János királyának, illetve Kleist Tűzpróbájának színpadra állításakor – most is sajátos látomását állította elénk. Számára a Lessing-mű a tragikus szenvedélyek tombolásának terepe, ahol szerelem és ármány, bosszú és féltékenység, erkölcs és erkölcstelenség katasztrofális konfliktusa bontakozik ki.

Az előadás kidolgozott színészi játékot kínál: Illyés Ákos megkapóan érzékelteti az önmagának kiszolgáltatott herceg, Hettore Gonzaga vívódásait. Dézsi Darinka a szinte végig passzív, s csak az utolsó pillanatok katarzisának árnyékában felizzó Emilia, Szvrcsek Anita az elhagyott Orsina grófnő, Vicei Zsolt a cselszövő kamarás, Marinelli, Horváth László Attila, a fellobbanó apa, Odoardo, Horváth Réka, a robbanékony anya, Claudia, Lakatos Márk pedig a vőlegény, Appiani szerepében nyújtott emlékezetes alakítást.

Az Emilia Galotti (jelmez: Bajkó Blanka Alíz, zenei vezető: Boros Csaba) magas hőfokú érzelmek közegében játszódó előadás, amely érdemes a nézői figyelemre.

emilia4

 

Karádi Nóra fotói az előadásról:

 

emilia1 emilia2 emilia3 emilia4 emilia5 emilia6 emilia7 emilia9 emilia10 emilia11 emilia12 emilia14

 

Karádi Zsolt fotói:

emilia_zsolt-1 emilia_zsolt-2 emilia_zsolt_10a emilia_zsolt-6-2 emilia-_zsolt-4 emilia_zsolt-7 emilia_zsolt-8 emilia_zsolt-9-1 emilia-_zsolt-10 emilia_zsolt-11