Örök hó

Fehér vagyok és meztelen,
akár a nyírfák. Műtőasztalon
próbálják menteni az életem.
Itt még nem tudom, hogy el-
veszítettem, akit annyira vártunk,
hogy nem lehet többé gyermekem.
Aztán csak ülsz a kórházi ágyam
mellett, kudarcunk terhe alatt,
gondatlanságunk gondjai közt.
Taxit hívsz, idegenekként
utazunk eddigi életünk helyszinére,

két külön utas, tekintetek előzékeny-
ségében. Te fehér vagy mint a hó,
én zajos, mint bármelyik lombvesztett
nyírfa vészjóslóan sötét varjúdíszei.

nyirfa