Serge
ebéd utáni desszert íze
cigarettafüst
lebegés
merülés
tükörfenék
természetes drogok
part menti vízben
azok a tegnapi delfinek
fekete kriptonittá
sűrűsödött titkaimat
felnagyította lábad előtt
a tenger kavicsok
gyereknek csörgő
hallgatunk
a sérült uszonyú delfint
Serge-nek neveztem el
nem féltette magát kiúszott
hozzám a fehér homokig
ritmusos hullám gyönggyel
tölti meg az üres kagylót
nem félnék összekötni
veled az életem
space cake
magzatvíz tör fel köldökömből
kék szemű kislány lebeg felém
a szívem túl hangosan
az övé túl gyorsan dobog
aki ma szól mindent elveszíthet
legörbül a száj
szeméből vízesés indul
nincsenek mentőtutajok
csak egy hajóroncs
kórház vaságy
dementorok magasodnak fölénk
a becsapottak
nem kérdőjelezik meg
a világ süllyedését
a vízbefúltakat
szögesdrót kerítéseken
a vért
háborúk éhínségek
sötét titkait
azonos algoritmusra
mozdulnak mikor
lelakatolják
a tengereket
a szíveket a lábakat
testük iszapos
a szomszédom ilyen
azt mondja elektronikus
bárányokkal álmodik
