Festékkel

Vitorlavirág leveléből őserdő,
Rousseau festményében alszom,
vagy egy trópusi nagymacskával,
ami spanyolfal mögül lép a keretbe.

Valódi minden levél, elönti a szobát a zöld.
Lehet, hogy túl mély levegőt vettem.
Az aljnövényzet is szépen lélegzik, naponta
növesztenek új indákat a vásznak.

Fecske, vándorkép

Titokban a dísznövényekre öntöm
a pezsgőt ott, ahol a természetfotók
élnek. El fog innen üldözni a steril
padló, a vizsgálódó fény.

Sárból tapasztom a fészkem,
kivárom a rügyezést és a vele
párhuzamos repülési tilalmat.
Megtanulom, hogyan kell
odacsapódni bárhová, elnyerni
útközben a kontinenseket.

Európán kívül sosem jártam,
pedig onnan érkeznek a hírek
levágott szárnyakról, sáskajárásról
agyagfalú városokban.

Képek egymáson, eredetüktől
távol, de ugyanazon a fehér,
érzéketlen falon.