Könnyű, nyári ruha; Talán emlékként – versek
“Feldob már az, ha csak gondolok rád,/ szinte látom a könnyű nyári ruhát,/ ami hoz felém. //A lábad, a combod, mint az ígéret, / amit egy nő férfinak ígérhet, / a mozdulatodban.”
Olvass tovább
Szerző: Petőcz András
Sing, sing, sing; Különös, bizarr mosolygások – versek
“a jazz olyan, mint a szex, // valaki érint, valaki megérint, valaki akar valamit tőlem, / a jazz, mint a szex, magához ölel, váratlanul, magához szorít, / add meg ezt az ölelést, imádkozom, sing, sing, sing, / szól a jazz, a testemhez simul, add meg ezt az ölelést, / mondom, akinek mondom, egyedül vagyok, egyedül vagyok a zajban, / a hangok kavalkádjában, egyedül, egyedül,.” – Petőcz András jazz-versei.
Olvass továbbMeg nem írt vers a nővéremről; Hiányzik a nővérem – vers-tanulmányok a “Nővérem-sorozathoz”
“Szinte mindenkinek van, mondom, suttogom magamban, / és nézem, ahogy sietnek az utcán mindazok, akikre vigyáz, / igen, akikre vigyáz otthon egy nővér, egy jótét lélek, / valaki, aki nekem annyira hiányzik.” – Petőcz András versei
Olvass továbbAki voltam, Nem éppen játék – versek
“Kezdődhetett ezzel: megszülettem én. / Alig se csenevész, vidám kis legény. / Aztán meg rám nézett, barátom, Isten, / és hogy a barátom, nem nagyon hittem.” – Petőcz András versei
Olvass továbbA vakság új változata, Megfáradt ország – versek
“Megfáradt országot járok. Néha kiabálok az üres levegőéggel, / kiabálok, mint a bolond nő a szomszédomban, aki nagy zsákokat / cipel, amikor elhagyja otthonát, cipeli magával értékeit, félve, / remegve attól, hogy nem térhet már haza soha többé.” – Petőcz András versei
Olvass tovább