Csikos Sándor színművész az 1984 és 1993 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban töltött éveiről mesél. A teljes életútinterjú a „Csikos Sándor – kulisszák nélkül” című hamarosan megjelenő kötetben olvasható majd .
Olvass tovább
“Én sokszor csinálom a semmit. Nagyon kietlen és fájó és félelmetes hely. Vakmerőség. Hiábavalóság is. Nincs sok értelme a klasszikus, cselekvő, akaró élet kilátóiból nézve. De az emberi létben vannak másféle panorámák is. Úgy tűnik. Minden jobban látható a semmiben, minden jobban és élesebben szemlélhető és érzékelhető. Persze jobban fel is sérti a szöveteket, a lelket és mindent. Mert nincs se előtte, se utána, e mögötte, se felette semmi. Nincs, ami megzavarja a látást, az elmélyülést. Csak az egyre nagyobb hiány(ok). Amik persze inspirálók is tudnak lenni. “
Olvass tovább
„…a vád tehát az, hogy a többségi társadalom tagjaként, kolonializáló tekintettel írtam „A” cigány mesét. A cigányság kulturális jelentősége miatt kb. évi száz hasonló könyvnek kellene megjelennie. Ha így lenne, fel se vetődne, hogy én a cigányság helyett beszélek. Gaiman se a vikingek helyett írta meg az Északi mitológiát, azért is van ráírva a borítóra a neve – épp azért élvezzük, mert gaimani nyelven szól. Hál’ istennek ő nem eléggé viking. Ha sok hasonló könyv lenne, értenénk és éreznénk, hogy ez csak egy a lehetőségek közül.”
Olvass tovább
Gyukics Gáborral a beatköltészetről, annak magyarországi hatásáról, versírásról, fordításról beszélgettünk a National Beat Poetry Foundation-től nemrég kapott Életműdíja kapcsán.
Olvass tovább
A Költők egymást közt beszélgetéssorozatban Kürti László Turi Tímea költőt, írót, a Magvető kiadó főszerkesztőjét kérdezte.
Az alábbiakban a 2019. november 7-én Nyíregyházán elhangzott beszélgetés szerkesztett változatát olvashatják.
“Hiszek a versírás szakrális erejében, megtisztító hatásában, de számomra kölyökkoromtól fogva elsősorban inkább terápia. A legfontosabb és legnehezebb dolgokat akkor értem meg igazán, miután megfogalmaztam őket. Akkor sem járok minden esetben a végükre, de legalább érzem, hogy haladtam valamennyit az igazság felé.”
Olvass tovább
Azt azonban csupán tapasztalatból is kimondhatom, hogy a szellem s a lélek szabadsága – ha igazán fontosnak tartjuk s erősen törekszünk rá – falak közé zárva, sőt bilincsbe verve is megtartható. Ez az a bizonyos „befelé határtalan szabadság”.
Olvass tovább
Ma már, azt gondolom, lekerült rólunk az a tehertétel, hogy be kell bizonyítsuk, hogy van, létezik erdélyi irodalom, nem kell bebizonyítani, hogy ki erdélyi író, vagy, hogy mitől lesz az. Mindenki írja azt, amit, a saját témáit, a saját világát formálja, de mégiscsak összeköt bennünket az a közös múlt, közös identitás, a közös egyben elszigetelt közösségre jellemző témaválasztás, a témák sajátos feldolgozása.
Olvass tovább
A fő üzenete Sztehlo tevékenységének a tolerancián alapuló, diszkriminációmentes hozzáállás és a szeretet primátusa. A szeretet, a segítségnyújtás elsőbbsége a fontos, ebben diszkriminációnak nincs helye. A mai világban ez egy nagyon fontos üzenet, mert a világ nem efelé halad.
Olvass tovább
“Valerij Zolotuhin felidézte, hogy egyszer velünk (velem és bátyámmal) ült a rádiós fülkében a Pugacsov című előadáson, amelyben apám Hlopusát játszotta, de mikor apám az őrült energiájával, kiabálva rohant ki a színpadra, megijedtünk és sírva fakadtunk.” – Vlagyimir Viszockij fia, Nyikita mesél gyerekkori színházélményeiről, pályaválasztásáról. A moszkvai Teatral színházi magazin cikke, Viraszkó Szilvia fordításában.
Olvass tovább
A Költők egymás közt beszélgetéssorozat vendége 2018 januárjában Kiss Judit Ágnes költő volt....
Olvass tovább
“Ma még nem tudom, hogy holnap milyen novellán fogok dolgozni, de természetesen vannak terveim, ötleteim. Mindig dolgozom egy regényen, azt tudom, hogy azt hogyan szeretném formálni. De folyamatosan írok novellákat is a regény mellett, ezek a novellák ilyen szempontból sokkal szabadabbak, a történetet tekintve sokkal kiszámíthatatlanabbak.” – Béres Tamás interjúja Dragomán Györggyel. 2018/1-es lapszámunkból ajánljuk.
Olvass tovább