Zárszó
Megmondtam neki, hogy gyűlölöm.
Arca se rezdült, némán tűrte.
Egyenesen a szemébe mondtam,
hogy végig ott voltam mögötte,
én voltam, aki alig pár évesen
gödörbe lökte …
Kategória: Vers
Sors, Korosodó, Fekete-fehér
”
Nem tudtam, hogy így fájhat a semmi, / a körúton kismacska fut át, /próbálom felidézni a színek /
elfelejtett algoritmusát.”
Angyal a Százhold előtt és más versek
“madár-repülés, csók, irgalom, nincs közünk semmihez,
/ seregélyek verik fölöttünk a levegőt” – Tönköl József versei
norvég lazac (Térey Jánosnak)
“irdalni a megharcolt éveket. citrom, /
fokhagyma, só. zuhatagokban fölfelé, /
vissza a teremtő forráshoz.”
légiveszély, nem ismertem – versek
anyánk szegény sírva jött haza / három darab szappant kaptunk / kártalanításként eltévedhetett / egy mosdatlan részeg brit / az acél- és fémművek helyett / Budafokot kezdte bombázni
Tovább
A rendszer ujja – és más versek
Függöny söpör a széksorok között,
/ egy láthatatlan zsinórszerkezettel,
/ mit nem tudom, ki rángat, de nem ember,
/ az biztos, egy madárraj ütközött.
Kutyabaj, Pokróc – versek
” Alszanak az utcán.
Krákogás. Köpés. Hideg.
/ Átlépem őket.
/ Nem tartozom semmivel és
senkinek.”
Egy merész terv és más versek
Az nem úgy van, hogy nincs már semmi dolgom, / hogy nincs már semmi megtennivaló: / mert házat kell építenem a Holdon.
Tovább
Az ember csak
“Minden céltalan semmiség, / minden céltalan, jön, / megy a semmiért. / Vetődik partnak, mint a víz, / s aztán a mederbe visszatér.”
Tovább
{leveszem}, inszomnia
“a kollégiumi szobák sötétek és mocskosak / pár embert összezárnak jut nekik egy ágy / egy asztal egy szekrény egy polc a hűtőben / a fogason egy akasztó és egy kulcs amiből / csak egy lehet igazi a többi másolat / és a szobában nem lehet nyugtod ha egy / régi szeretőd nevét valaki a fejed fölötti / polcba véste” – Nagy Rita versei
Tovább
Látja, hogy minden; Titkos tangó – és más versek
A felejtés alkalmazottjai kitörlik / az űrlapokról a válaszokat. / Az új lány próbaidős, / ő még látja, hogy minden/ olvasható marad.
Tovább
Szajha-ciklus
“A közelség azonban megrémíti.
/ Az ágya közterület, / de a vacka egyszemélyes,
/ lámpaoltás után felöltözik, / elrúgja az idegen test melegét,
/ ingerülten fújtat és hátat fordít.”
