“Az, hogy a vágás és a beállítások terén is hagy maga mögött a film némi kívánnivalót, betudható annak, hogy a film készítőinek mélyvíz volt ez a nagyjátékfilmes keret. Ám ha a producer szemével tekintünk a filmre, azt kell mondanunk, hogy ár-érték arányban teljesen megérte. Ugyanis hasonló színvonalú alkotások készülnek a nem független szférában is, sokkal jobb mecenatúrával, illetve forgalmazási feltételekkel a háttérben.”
Olvass tovább
“… a rendező maga sem titkolta, hogy a film a ma Magyarországának egyfajta hangulattérképe. A film ilyen szempontból indikátor, mint egy lakmuszpapír mutatja meg, milyen Hajduék szerint a magyarországi politikai-társadalmi valóság.”
Olvass tovább
A tanítónő a határok filmje — a nehezen meghúzható, az elmosódó, a felrúgott és semmibe vett határoké. Gondolkodik és kérdez művészetről, tehetségről, tanításról, nevelésről, a napjainkban felnövő generáció és szüleik, gondviselőik sajátosságairól, motivációiról és ambícióiról, a kihívásokról és elvárásokról, amikkel szembe kell nézniük, felelősségről, bizalomról, álmokról és reményekről.
Olvass tovább
A cím a Z generációra jellemző vonás megfigyelésén alapul: a rövidítés, a Fear Of Missing Out-é az állandó online jelenlétre utal, pontosabban arra, hogy komoly pszichikai tüneteket okozhat egy mai fiatalnál a félelem attól, hogy akár egy elveszített mobiltelefon, akár az internet hiánya miatt kimarad valamiből. Azaz, ha a virtuális alteregó megszűnik, maga a hús-vér ember is sérültnek, hiányosnak, megsemmisültnek érezheti magát.
Olvass tovább
Legnagyobb hibája, hogy látszik rajta, egy divatot akar meglovagolni. Az írók egy felkapott témára túl sok réteget akarnak felkenni. Így viszont pont azt takarják el, amiért egy ilyen sorozat érdekes lehetne, a lényeget.
Olvass tovább
Nemcsak a szereplők, hanem a nézőtéren ülők is megtalálják a régóta ismert ízt, s akik korábban már megszerették, ezután is kérni fognak belőle.
Olvass tovább
A történet némiképp a királydrámák felépítésére emlékeztet. Azaz a sztori nem csupán egy élet- vagy karriertörténet, esetleg az amerikai néplélek kórképe, már ha van ilyen, hanem ezeken túlmutató, általános érvényű, önelemzésre késztető tanmese is egyben. Megmutatja, hogy a hatalom gyakorlása milyen pszichológiai deformációkat vihet végbe egy emberben.
Olvass tovább
Mindent összevetve, Az ír remekbe szabott dráma, egy olyan rendezőtől, aki saját gengszterfilm-univerzumot épített úgy, hogy a műfaj fontosabb filmes tradícióira is épített. Nincs annyi ikonikus és idézhető jelenet benne, mint a Nagymenőkben vagy a Casinóban. Különösebben nem fogja átvenni szófordulatait a köznyelv. De aki szereti a műfajt, az többször is megnézi majd.
Olvass tovább
Bagota első nagyjátékfilmje érdekes kísérlet. Ezért is akadhat el a hangunk, miután végignéztük a filmet. Ha a skandináv példát tekintjük követendőnek, még az is lehet, hogy a Valan utat nyit a kétnyelvű környezetben a hasonló filmek elterjedésének.
Olvass tovább
Lady Sarah és Abigail felszín alatti párharca csodálattal töltött el. Nemcsak Rachel Weisz és Emma Stone briliáns megformálásai miatt, hanem azért is, mert lenyűgözően okos és egyben intuitív párviadalt láthat a néző.
Olvass tovább
Bár a Zöld könyv nem átütő erejű film, de profi színészi alakításokkal és üzenettel bíró mozi, és egyben kellemes szórakozás. Beváltja, amit az alcím ígér: útmutató az élethez.
Olvass tovább
Múltunktól nem szabadulhatunk – Bécsi Éva Creed II. kritikája.
Olvass tovább