Kategória: Tárlat

Egy szelet Párizs Debrecenben – A MODEM Párizsi absztraktok című kiállításáról

“Azt hiszem, a fentiekből is látható, hogy az Abstraction-Création csoportosulás számos különféle alkotót és ebből kifolyólag számos stílust foglal magában, noha az absztrakcióra való törekvés mindegyiküknél jelen van. A kiállítás a modern művészet számos irányzatából vonultat fel példákat, a műtárgyak reprezentálják azokat a főbb vonulatokat, amelyek a huszadik század második felében és a huszonegyedik században alkotó absztrakt művészekre is hatást gyakoroltak. Ha csupán a magyar vonatkozást nézzük, gondolhatunk itt például Maurer Dórára, Bak Imrére vagy Nádler Istvánra, nemzetközi viszonylatban pedig olyan világhírű alkotókra, mint Barnett Newman, Jackson Pollock vagy Gerhard Richter – utóbbinak jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható életművének korszakait bemutató, átfogó jellegű kiállítása. A debreceni tárlat egyik falán egy Seuphor-idézet olvasható, mely arra világít rá, hogy a huszadik század első felében elkezdődött egy harc, melyben éles határvonalat húztak az absztrakt és a figuratív képek közé – ez a harc mára, úgy gondolom, elcsitult, azonban a huszadik század elején kibontakozó formabontó törekvések a mai napig hatást gyakorolnak a képzőművészetre – éppen ezért mindenképpen érdemes velük megismerkedni.”

Olvass tovább

Lélek-akvarellek: SÍRÓ LAJOS NYÍREGYHÁZI KIÁLLÍTÁSA

Emberi viszonyok, elmúlt és megmaradt érzelmek, családi ebédek, elhagyott terek, kirándulások. Játékok, csavargások, kávézások, merengések színhelyei. Melankóliával átitatott gondolatterek. Hiányok és megmaradások. Olyan benyomásunk van, mintha a művész maga mellé venne minket, a legmélyebb gondolatai közben, amikor szemlélődve körbenéz.

Olvass tovább

Tudomány és művészet egy tárlaton

A tudomány ilyen szintű belépése a nem konkrét művészettörténeti, inkább művészetszociológiai kutatás berkeibe mérföldkőnek tekinthető. Mérföldkő, hiszen a technológia segítségével olyan összefüggések tudnak bárki számára érthetővé és befogadhatóvá válni, melyek konvencionális módszertani apparátussal vizsgálva kevésbé látványosak.

Olvass tovább

Francia „impressziók” Londonban

A londoni időszaki kiállítás a Courtauld Galleryvel való együttműködés eredménye, amely pazar válogatást tár a nagyközönség elé, köztük a legismertebb (s kevésbé „populáris”, de nem kevésbé kiváló) művekkel, olyan impresszionista (és poszt-impresszionista) alkotóktól, mint Manet, Monet, Renoir, Degas, Seurat, Toulouse-Lautrec, Pissarro, Cézanne, Gauguin. A 12 egységre tagolt tárlat a művészek szerinti felosztást követi, az irányzat kezdeteitől annak meghaladására tett kísérletekig.

Olvass tovább

Ötven kép Munkácsytól – a “Munkácsy 50” című kiállításról

“A Jósa András Múzeum két lépésben rendezte meg Munkácsy Mihály festőművész kiállítását Nyíregyházán. A kiegészített anyag a második felvonásban főképp az úgynevezett „szalon képeknek” nevezett darabokkal gazdagodott, melyeknek művészettörténeti megítélése igen változatos. A kiállítás igyekszik az ilyen típusú Munkácsy képek közül a legkifinomultabbakat bemutatni. Azt, hogy ez mennyire valósult meg, a látogatók és a műértő közönség véleményére bízzuk.” – Németh Erika kiállításkritikája a Jósa András Múzeum “Munkácsy 50” című kiállításáról.

Olvass tovább

Elszármazottak – Csutkai Csaba fotóművész portréfotó-kiállításáról

2018. január 18-án nyílt meg Csutkai Csaba fotóművész portréfotó-kiállítása Elszármazottak címmel a nyíregyházi Városi Galériában. Az alábbiakban Kováts Dénes kiállításmegnyitón elhangzott köszöntőjével és néhány, a megnyitón készült fotóval invitálunk minden érdeklődőt a kiállításra, amely február 24-éig tekinthető meg.

Olvass tovább

Ideális önarcképek, változó impressziók

A kötet költői címét egy Tandori Dezső játékos fantáziája által megalkotott „irodalmi növény” nevéből nyerte, amelyet a költő többször csatolt ajándékként barátainak írt leveleihez és jelenített meg önálló alkotásaiban is. A negyvennégy magyar író kéziratait és rajzait tartalmazó könyv előzményét jelentő, azonos című kiállítás a 2012-ben a debreceni Medgyessy Ferenc emlékmúzeum kiállítóterében volt megtekinthető. Az október 17-én tartott könyvbemutatón Deme Felícia járt.

Olvass tovább

Nem elég

“Csontó művészetét a meglepő technikai megoldásokon túl visszatérő formák, geometriai és retorikai alakzatok teszik izgalmassá. A jelentésképzésben és a homogenitás megteremtésében legegyértelműbben a gömb és a mozgás motívumai vesznek részt.” Berki Teofil kritikája Csontó Lajos Vicces sztori című kiállításáról (MODEM, 2013. március 10 – június 2.)

Olvass tovább

Véletlen találkozás

“Susan Sontag megállapítása szerint a fénykép töredék – egy pillantás. A fényképek részletek. Ezáltal a fényképek hasonlítanak az élethez. Varga Attila fényképén leginkább a tudatosan szerkesztett esetlegesség, töredékesség ragadható meg, amely ebben az esetben a Sontag-féle életértelmezést támasztja alá.” Czomba Magdolna képleírása/kritikája Varga Attila fotókiállításáról.

Olvass tovább
Betöltés

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

  • Nincs esemény

Kultúrkalendárium

<< szept 2021 >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3