Árusítóhelyek országos listája
A Vörös Postakocsi print lapszámait árusító helyek országos listája
Tovább
Kategória: Print
A Vörös Postakocsi 2018/3
2018/3 lapszámunk letölthető, pdf. verziója.
TovábbBest of 2015 – letölthető nyomtatott lapszám
A 2015. évi nyomtatott lapszám itt...
TovábbMegjelent a 2014-es nyomtatott lapszám
2015. június 6-án szombaton 15.00 órától mutatjuk be a nyíregyházi könyvhéten a tavalyi év során közölt anyagokból szerkesztett nyomtatott lapszámot. A szerkesztőket Kováts Dénes kérdezi.
TovábbLetölthető a 2013-as lapszámunk
2013/tavasz/nyár/ősz/tél: a nyomtatásban megjelent lapszám, amely az elmúlt évi közlések válogatását tartalmazza, már letölthető honlapunkról.
Tovább
2011/Nyár: Kultúrház – Nyelvében él
Megjelent folyóiratunk 2011/Nyár száma.
Tovább2011/Tavasz: Nyíregyházi anzix – Limitált kiadás
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk — melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák — első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt – valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!
Tovább2007/Tél – Nyíregyháza: Egykor, Ma, Holnap
Lapunk legelső száma, benne Darvasi László és Grecsó Krisztián, akkor íródott regényük részleteivel, Térey János versfordításaival, János István Tenkács Tiborról szóló írásával, Csabai László első kötetéről írott kritikánkkal, Drótos Richárd nyíregyházi bloggerekről szóló írásával, Nyíregyháza építészetét bemutató tanulmányokkal és beszélgetéssel, színházi interjúval, -kritikával, és -vitával, a 2007-es évben még aktuális várospolitikai elképzelésekkel Nyíregyháza jövőjét illetően, valamint a Hasas Pasas legelső étteremkritikájával egy azóta már bezárt nyíregyházi egységről.
Tovább2010/Tél: Lehetséges világok
Új lapszámunk tanulmányokat közöl Arthur C. Clarke 2010-éről (Képes Gábor), James Cameron Avatar c. filmjéről (Szücs Erika Kiersten) a lehetséges-, Caravaggioról (Szalay László Pál) és Déry Tiborról (Szrogh István) a teremtett világok jegyében. Emellett olvashatnak írást az e-readerekről (Juhász Anett), beszélgetést Tóth Erzsébet verseinek debreceni színpadra állításáról, vagy egy magyar báróról Írországban. Folytatódik Garai Péter nyíregyházi épületekről szóló sorozata. Beszélgetéseket olvashatnak Kurdi Anita festőművész-terapeutával, valamint Ferenczy Zsolt és Orosz Csaba képzőművészekkel. Újra jelentkezik a Karton Netwörk, lapunk képregény-rovata – Vajkó József virtualitással foglalkozó miniképregényével. A szépirodalmi rovatban Nyilas Atilla, Lajtos Nóra, Nagypál István, Turczi István, k.kabai lóránt, Nagy Gergely László, Debreczeni Edit és Kabai Zoltán verseit valamint Györe Gabriella, Deák-Takács Szilvia, Handó Péter, Béki István és Hartay Csaba prózáját olvashatják.
Tovább2010/Ősz: Ahogy nektek tetszik – Nyíregyháza, Beregszász, Szeged
Folyóiratunk őszi száma két irodalmi rovatában a Vidor-fesztiválon elhangzott felolvasások anyagát közli, valamint a szintén ott zajlott A Hét Mesterlövész-kritikai beszélgetés anyagát Csabai László könyvéről. S bár a Forspont rovatban is olvasható írás a nyíregyházi színházi találkozóról, de emellett szegedi, kisvárdai, és gyulai nyári színházi csemegék is terítékre kerülnek, Darvasi Ferenc pedig Bertók Lajosra emlékezik. Karádi Zsolt Nádasdy Ádámot kérdezte meg Shakespeare fordításairól, Sin Edina pedig az Ahogy tetszik beregszászi előadásáról értekezik. Folytatódik Garai Péter építészeti rovata valamint Csabai László Nyárligeti naplója is, a Hasas Pasas pedig a Sziklakert Étteremben szerzett élményeiről számol be. A belíveken Orosz Csaba munkái láthatók.
Tovább