Kategória: Esszék

Hamuban járva -Krasznahorkai László és a hermészi küldetés

Van-e menekvés az emberiség mindenkori – olykor világégésként a Földön végigfutó – láthatatlan háborújából, kilépés a megalázottak és megszomorítottak bonthatatlan világrendjéből? Létezik-e olyan tények mögötti valóság, melynek rejtekében rálelhetünk benső békénkre, vagy továbbra is arra leszünk kárhoztatva, hogy eszmélkedés nélkül, szédülten forogjunk saját ördögi köreinkben?

Tovább

Az építészet nehézsúlyú giccse

Ma már a giccs mindennapjaink része, mint a gyertyafényes vacsora, és a térden állva megkért leánykéz, tetkók, piercingek, giccses üzenetek a világnak. A hajviseletek hivalkodásai, hol usanka , hol baseball sapka, – egyik se a mi kultúránk része, de viseltük. Az építészet is lájkol – festi magát, székelykapuzik, timpanonozik, tapsra nyílik lakásunkban a villany.

Tovább

Próteusz hallgatása. Borbély Szilárd verséről

A Próteusz a pszichiátrián a tervezett kötet talán legismertebb darabja, ami minden bizonnyal azzal is összefügg, hogy Borbély 2013-ban előadta a Berlini Költészeti Fesztiválon (Poesifestival Berlin), és hangfelvételt készített belőle a Literaturwerkstatt Berlin számára.

Tovább

Plagizált vagy sem Guillaume Apollinaire?

A plágium kérdése Apollinaire Szeszek című kötete kapcsán merült fel. A Szeszek előzménye, hogy 1905-ben Apollinaire bejelenti egy kötet tervét, amelyben a rajnai versek és A megcsalt szerető éneke szerepeltek volna. A verseskötet soha nem jelent meg.

Tovább

Vajda Mihály: Történeteink

„Az ember, akit Descartes egykor ’a természet urává és birtokosá’-vá emelt, játékszerévé lett azoknak az erőknek (a technika, a politika, a történelem erőinek), amelyek meghaladják, túlcsapnak, uralkodnak rajta. Ezeknek az erőknek a szemében az ember konkrét létének, ’életvilágá’-nak (die Lebenswelt) immár semmi értelme, semmi értéke sincs: eleve elenyészik, feledésbe merül.

Tovább

Emlékezet és trauma Szabó Magda Béla-trilógiájában

Az, hogy a tatárjárás nem vált Mohácshoz vagy Trianonhoz hasonlóan a nemzeti múlt hanyatlástörténeti narratívájának sarkalatos pontjává, épp annak köszönhető, hogy IV. Béla korábbi törekvéseit háttérbe szorító politikája sikerrel tudta újjáépíteni az országot a tatárok pusztítását követően.

Tovább

Derrida az igazságról és a hazugságról

Derrida számára az a legfontosabb kérdés, hogy van-e a kultúránkban prevalens fogalma a hazugságnak? Az eddig említett lehetőségek közül ő is azt választja, amely a hazugságot intencionális aktusként határozza meg. Mindig a másiknak hazudunk, vagy önmagunknak, mint másiknak. „A hazugnak tudnia kell, mit csinál, enélkül nem hazudik.”

Tovább

Élet (világ) 1200 oldalon – Nádas Péter Világló részletek című könyve kapcsán

„Nádasnál nem a világ világlik, a részletek világlanak. Vagy legalábbis – hisz ez áll ott – világlók. Azon mód felfogtam, hogy, jé, a világló szónak mégiscsak van valami értelme; nagyon is határozott értelme van: azt jelenti ugyanis – Nádasnál legalábbis -, hogy bizonyos részletek, az élet részletei, a világ részletei világgá állnak össze; vannak olyan részletek – ezek világlanak -, amelyek együtt – vagy netán már külön-külön is? – valamilyen világot mutatnak fel.” – Vajda Mihály esszéje Nádas Péter Világló részletek című könyve kapcsán.

Tovább

Az írás és az álom terében – Az igazság alakzatai Arany János A nagyidai cigányok című művében

“A nagyidai cigányok igazsága tehát direkt módon negatív, amennyiben a tévedéseket leplezi le, de indirekt módon pozitív, amennyiben így közvetve az igazság elmozduló, eleven jellegét reprezentálja.” – Tánczos Péter a 2017 őszén rendezett debreceni Árkádia konferencián elhangzott előadásának szerkesztett változata.

Tovább

Csoportkép barokk térben – Hommage a Zaha Hadid

“Úgy gondolom, hogy a végtelen tér fogalma mind filozófiai mind teológiai szempontból, sőt ami talán meglepő, kozmológia szempontból is transzcendensnek tekinthető, amennyiben úgy definiáljuk, hogy az ember számára a rendelkezésre álló eszközeivel nem megismerhető és legfeljebb indirekt következtetésekkel kerülhetünk közelebb a meghatározásához.” – Prof. Puhl Antal 2017. őszén, Debrecenben az Árkádia-konferencián elhangzott előadásának szerkesztett változatát közöljük.

Tovább

„A látókör széle…” – Térpoétikai dilemmák Arany János Vojtina Ars poétikája című versét olvasva

“Az is ismert ugyanakkor, hogy Vojtina alakja a korban tipikus figurája volt a fűzfapoétának, az úton-útfélen dalra fakadni képes s ezért némi fizetséget (leginkább valamiféle alkoholt) elváró költőnek. A költeményben tehát az arspoétikus szólam mellett, azt intonálva-árnyalva állandóan ott hallható egy ironikus szólam. E kettőnek, a komolynak és a gúnyosnak a keveréke adja a vers olyannyira sajátos dikcióját.” – Valastyán Tamás “A tér érzékelése” című Árkádia konferencián, Debrecenben 2017 őszén elhangzott előadásának szerkesztett változatát közöljük.

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

  • Nincs esemény

Kultúrkalendárium

<< okt 2020 >>
hkscpsv
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1