Kategória: Wurlitzer

Hangművészet: az meg micsoda?

A Wurlitzer legújabb vendége átlagosnak semmiképp sem mondható, bensőséges viszonyt ápol a zörejekkel. Nyitott füllel jár-kel a városban hangfelvevőjével, s míg mi bosszankodunk, ha a szomszéd fúrógéppel esik neki a falnak, addig ő a spontán kialakult interferenciákban gyönyörködik. Igazi hangökológus, aki nemcsak a világrahozatalukban segédkezik, de alapítótagja egy olyan nemzetközi szervezetnek is, amely a jövőben talán a városi élet zajszennyezettségének megoldásán is fáradozni fog.

Tovább

Hogyan gondolkodunk a jazzről? 2. rész

“Van olyan jazz, ami elöregedett a közönségével együtt, és van olyan, ami újjászületett a közönségével együtt. A popból érkező zenék hoztak egy erős megújulást és közönséget is a jazznek. ” – Karap Zoltán Zipernovszky Kornéllal beszélget, második rész.

Tovább

Mit támogat, tűr és tilt a jelenkori magyar Zenetudomány? – Képzelt riport a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének fiatal munkatársaival

“Vajon a 21. századi magyar zenetudomány mennyiben képes változtatni a jelenkori zenekultúra folyamatain? Vajon a magyar zenetudomány kiheverte-e a 20. század ideológiai betegségeit, s ha igen, vajon mennyiben tekinthető ma „egészségesnek”, „vitálisnak”? Arra gondoltam, kár lenne várni ötven évet arra, hogy tárgyalható legyen a mai tudományos közérzet problémája, ha voltaképp egy szabad ország lakóiként ezt éppen most is módunkban áll megtenni. Úgy döntöttem, levélben keresem fel a Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának munkatársait, s arra kérem őket, engedjenek betekintést a Zenetudomány palotájának legértékesebb széfjeibe: saját gondolataikba. ” – Karap Zoltán “képzelt riportja”.

Tovább

Posztmodern gitárguru és zenefilozófus? – Egy tanulmány Szabó Sándor „korszerűtlen” zenebölcseletéről

“El tudom fogadni azonban a fenti gondolatot abból a szempontból, hogy Szabó Sándor kommunikációja a „gitárguru”, „a hivatalból outsider zseni” és az „egyszemélyes hadsereg” közös nézőpontjából fogalmaz meg provokatív állításokat anélkül, hogy betartaná a polkorrektség szabályait, vagy autentikus értelmezését adná az általa egyébként nagyra tartott szellemi elődnek, Hamvas Bélának. A XX. századi kísérleti zeneszerzőktől soha sem volt idegen a provokatív retorika. Olvasatomban Szabó Sándor zenebölcselete felfogható a keleti zene apológiájának a nyugati zene kolonalizációs folyamatai között, amely a jelenkori civilizációk közötti kibékíthetetlennek tűnő konfliktusokat zárójelezve megkísérel tisztán zenei kérdésekként tekinteni a távol-keleti, illetve közel-keleti kultúrákra. ” – Karap Zoltán tanulmánya Zenebölcseleti elmélkedések című könyvéről.

Tovább

Adorno és Az új zene filozófiája – Beszélgetés Csobó Péterrel az Adorno-kötet magyar kiadása kapcsán

“A szellemtudományok devalválódása világméretű jelenség. Ennek ellenére, mint jól tudjuk, a kultúra reflexiói (és ennek tekinthetjük a bölcsészet egy jó részét) elengedhetetlenül fontosak a mindenkori identitásunk kialakítása és differenciálása szempontjából. Én személy szerint erősen hiszek benne, hogy ez a reflexió, ha bizonyos geopolitikai koordinátákon időlegesen elhalványulni látszik is, mindig is megmarad és fontos lesz.” – Karap Zoltán interjúja Csobó Péterrel Az új zene filozófiája című Adorno-könyv fordítójával.

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

  • Nincs esemény

Kultúrkalendárium

<< okt 2019 >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3