A szabadságról

“- Én minden színben szeretem a szabadot. – rázza meg hosszú, mahagóni fürtjeit Laura a Praktiker festékes polca előtt, majd előveszi azt a mosolyát, amit csak akkor szokott használni, ha nagyon el akar érni valamit. – Miért is ne lehetne a kobaltkéket a lilával párosítani a hálóban? Nem, macikám?
– De, de…- hagyja rá gépiesen a férfi, miközben agya már rég, valahol a bejárat környékén leoldott, mint egy ócska biztosíték.” – András Éva díjnyertes novellája

Tovább