Címke: Bódi Katalin

Baj-e, hogy vágy tárgya a nő?

“A kötet egyes írásai külön született tanulmányok, amelyeket összeköt a képzőművészeti tematikájú elemzésrészletek sora, illetve a nő társadalmi helyzetének, testi-lelki tulajdonságainak megismerésével összefüggő társadalomtudományos vizsgálódás. “

Tovább

Fif hagyományai

2014 februárjában meghalt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni – távozása arra is rádöbbentheti a felelős olvasót, hogy vele eltűnt a közvetlen emlékezés lehetősége Radnóti Miklósra, és paradox módon éppen halálával nyílt lehetőség a végrendelet szerint az 1935 és 1946 között írt napló kiadására. Groteszk lenne azonban sürgető kíváncsiságról beszélni, annál is inkább, hogy mindannyian ismerjük a „történet végét”, vagyis Radnóti halálának körülményeit, a munkaszolgálat embertelen kegyetlenségét, a második világháborúnak a polgári lakosságot is sújtó pusztítását. – Bódi Katalin kritikája Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplóiról (1935-1946, I-II., Bp., Jaffa, 2014.

Tovább

Misszió – Kováts Judit Elszakítva című regényéről

“Kováts Judit második regénye sajátos folytatása a 2012-ben megjelent első regényének, amennyiben ezúttal is a nemzeti emlékezetben különlegest státuszban lévő történelmi kort választott tárgyául. A „különleges státusz” persze legalábbis suta kifejezés, hiszen az elbeszélés mindkét kötet esetében a hivatalos emlékezési stratégiában jellemzően felejtés alá vont eseményekre fókuszál.” – Bódi Katalin recenziója Kováts Judit Elszakítva című regényéről.

Tovább

Et in Arcadia ego és felboncollak

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Tizenegyedik rész: az anatómiai tárgyú képekről.

Tovább

Kezdjetek el élni

Bódi Katalin kritikája Péterfy-Novák Éva Egyasszony című kötetéről (Bp., Libri, 2014.) – “A könyvformát kapó élmények, emlékek, a blog képlékenységéből a nyomtatott forma szimbolikusságába átlépő beszéd egészen más performatív hatást és súlyt képes adni „Egyasszony” történetének, amely, bízom abban, hogy nem lehet következmények nélküli. Gondoljunk csak az Asszonyok álmában síró babák kötetére, ami Borbély Szilárd A testhez című könyvének abortusztörténetei mögött áll. És akkor azt is el merem képzelni, hogy Péterfy-Novák Éva olvasói nem csak nők lehetnek.”

Tovább

Titus sráckora – Rembrandt portrésorozata fiáról

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Tizedik rész: Rembrandt portrésorozata fiáról, Titus van Rijnről.

Tovább

Ideális önarcképek, változó impressziók

A kötet költői címét egy Tandori Dezső játékos fantáziája által megalkotott „irodalmi növény” nevéből nyerte, amelyet a költő többször csatolt ajándékként barátainak írt leveleihez és jelenített meg önálló alkotásaiban is. A negyvennégy magyar író kéziratait és rajzait tartalmazó könyv előzményét jelentő, azonos című kiállítás a 2012-ben a debreceni Medgyessy Ferenc emlékmúzeum kiállítóterében volt megtekinthető. Az október 17-én tartott könyvbemutatón Deme Felícia járt.

Tovább

Paolina Borghese és az örök élet titka

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Kilencedik rész: Antonio Canova Venus Victrix című szobráról

Tovább

A “szó” színháza – Lakó Zsigmondot kérdeztük

Lakó Zsigmond a Debreceni Egyetem BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola olasz alprogramjának doktorandusza. Doktori disszertációjának témája Pier Paolo Pasolini Calderón című műve, amelynek magyarra fordításával is dolgozik. A Pasolini-olvasás lehetőségeiről és Pasolini színházáról Bódi Katalin kérdezte. Nyári interjúsorozatunk első része

Tovább

Ki ölte meg Jean-Paul Marat-t?

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Nyolcadik rész: a Jean-Paul Marat halálát ábrázoló festményekről

Tovább

A közöny-paradoxon

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Hetedik rész: Antoine Watteau L’Indifférent című festményéről és Diderot Színészparadoxonjáról

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

  • Nincs esemény

Kultúrkalendárium

<< dec 2020 >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3