Címke: Térey János

Káli holtak – részletek egy készülő regényből

„Itt akkor összeomlasz”, mondja Gróf.
„Jó, de van rá szövegem?”, faggatja Lívia.
„Szerinted?! – képed el Gróf. – Szerinted?! Menjünk vissza odáig, hogy »minden azért él.« »Minden azért él, hogy utána szomorú körülmények között kivesszen«, jó?” – Térey János készülő regényének újabb részlete.

Tovább

Igaz, hogy apád…

“Kaptam egy meghívást, nagy szó. Vajon miért, és miért pont most? Délután erdei úton indulok Borombovicshoz Balatonhenyére, a Fekete-hegy fennsíkjára, ahol tizenkét éves korom óta nem jártam. Úgy tudom, az ő tervezett kertje a Káliban is különlegesnek számít. Ma leszek nála először, már úgy értem, kapun belül. Egy egész uradalom az övé. Saját tava is van. Kertje a kifinomultság netovábbja, egyetlen omladozó kúriából meg egy alápincézett présházból kiindulva évek óta építi ez az ötvenes évei elején járó ember. Most lett kész. Egy biztos, itt mindig állt épület, azt muszáj fölmutatni az építési engedélyhez. Azt nem tudni, hogy ekkora birtokot hogyan sikerült hozzácsatolni. ” – részlet Térey János a Káli holtak címmel készülő regényéből

Tovább

„De mi élünk. Hatalmasan élünk”

Térey János továbbépíti Buda-mitológiáját, ezúttal egy klímaregénnyel, verses formában, hatszáz oldalon, továbbra is gyorsan olvasható formátumban. A Legkisebb Jégkorszak 2019-2020 időszakát jeleníti meg, egy időjárási katasztrófa jegyében a jövőt. Ez a jövő csöppet sem idegen, mert a szereplők többsége az Asztalizenében és a Protokollban már szerepelt, a miliő továbbra is magasra pozicionált, politikusok-diplomaták-ügyvédek-dizőzök-újságírók síelnek, értekeznek a kortárs könnyűzenéről, a gasztronómiáról, válságtanácskozásokat tartanak, lányaikat féltik, fogadásokra járnak, kibeszélik egymást és a nemzet sorsát is. Mert a nemzetet katasztrófa fenyegeti, klímakatasztrófa mégpedig. Ilyenkor pedig elkél egy meteorológus hős is. – Macskási Árpád kritikája Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényéről.

Tovább

A líra nem szelfibot

“Hajszálvékony határ választja el ugyanis az unalmas és érdektelen önbeszédet vagy önábrázolást a felforgató hatású vallomásosságtól. Erre a határra pedig kritikusi kötelesség rámutatni. – Kulin Borbála recenziója Lapis József: Líra 2.0 című tanulmánykötetéről

Tovább

„Ah, perfido!”

Aranykort idéz az Átkelés, a tárgyi környezet részvétteljes, őrzi azok lenyomatát, akik egykor benne éltek. – Jassó Judit kritikája Térey János Átkelés Budapesten című kötetéről (Bp., Libri, 2014.)

Tovább

Vallj színt! – Térey János válaszol

Itt a nyár, az uborka és a körkérdések szezonja. Mivel a focivébének már jócskán vége, mi itt, a Vörös Postakocsinál, új szerkesztőtársunk, Szécsi Noémi javaslatára előszedtük a naftalinból egy 19. századi önismereti játék kérdéssorát (Confessions/Vallj színt). Annak idején Marcel Proust is kitöltötte. Sőt, a két jóbarát, Marx és Engels is szántak rá időt — az előbbi három lányának nyomására. Ezúttal azonban nem a munkásmozgalom, hanem a kortárs magyar irodalom hősei felelnek az időnként izgalmas, itt-ott bizalmas, máskor szinte triviális kérdésekre. De személyük a garancia, hogy a leghétköznapibb válasz is érdekes lesz …

Tovább

Et Lettera – Képeket írni, szavakat rajzolni: a debreceni Déri Múzeum kiállítása

2012. július 25-én 17 órakor a Déri Múzeum részlegesen megnyitotta kapuit két év felújítási munkálatai után a Zoltai Teremben megtekinthető “Et-Lettera – képeket írni, szavakat rajzolni” című kiállítással. A kiállítás az írás és rajz tanulásának történetéről, az európai könyv- és illusztrációs művészetről, valamint kortárs képzőművészek és szépírók művein keresztül az írás és kép egymásra hatásáról szól.

Tovább
Loading

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

  • Nincs esemény

Kultúrkalendárium

<< Sze 2020 >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4